A héten látott napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs adatközlése, amely nem túl biztató számokat tartalmazott a hazai árak frontján: eszerint a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal szárnyalták túl az egy évvel korábbiakat júniusban; májushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal került magasabbra az infláció.

A legsúlyosabban az élelmiszerárak nőttek, ezen belül is történelmi csúcsot ostromló módon megdrágult a búza és maga a kenyér.

A magyarországi drágulás üteme mérsékelten gyorsult, és bár az élelmiszerek ára mintegy 6,2 százalékkal nőtt júniusban, az NGM államtitkára üdvözölte, hogy egyes drogériai termékeken meglátszik az árréscsökkentés hatása. A szaktárca a drágulás mértéke láttán úgy reagált, hogy a rossz időjárás is hozzájárult az élelmiszer-inflációhoz. A fogyasztási cikkekre, hangsúlyosan az élelmiszerek egy részére árrésstopot vezettek be, amely révén átmenetileg lejjebb szorultak bizonyos termékek kiskereskedelmi árai, mostanra azonban mintha elillant volna az érdemi hatása a kormányzati árrésmaximumnak, ráadásul hamarosan ki is vezethetik az árszabályozó intézkedést, feltehetően épp augusztus 31-ig, a nyár végéig.

Begyorsulhat a drágulás üteme?

A magyar infláció előretörését illetően a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatójától érdeklődtünk arról, hogy milyen fogyasztói árváltozás várható hazánkban, avagy

hogyan alakulhat majd az egész éves infláció, hány százalékos szintet érhet el 2025 végéig.

Mihályi Máté az Economx kérdésére első körben felidézte: a fogyasztói árindex az év első 6 hónapjában 4,8 százalékos volt. Január-februárban 5,5 százalék körüli értékek érkeztek, majd jellemzően 4,5 százalék magasságában alakult a mutató.

Az év végéig enyhe emelkedésre számítunk a korábbi árindex-adatokhoz képest, így 2025-ben 4,8 százalékos éves inflációt prognosztizálunk

– fogalmazta meg előrejelzését.

Az is megdrágul, aminek az árát eddig leszorították

Felvetésünk nyomán a GKI kutatója arról is szólt, hogy mely termékkategóriák fogyasztói átlagárai nőhetnek a leginkább, és milyen mértékűre prognosztizálhatók azok a nyár folyamán.

Jócskán meglódultak az élelmiszerárak. Zöldségek egy szupermarketben 2025. május 28-án
Jócskán meglódultak az élelmiszerárak. Zöldségek egy szupermarketben 2025. május 28-án
Kép: Getty Images, Robert Nickelsberg

Mint fogalmazott: 

„az árrésstop meghosszabbításával megnőtt a keresztárazás (a rendelet hatálya alá nem vonatkozó termékek árának emelése) veszélye. A jelenlegi tervek szerint a rendelet augusztus 31-én kerül kivezetésre, persze az időtartam további meghosszabbítása sem kizárt.

A kivezetés esetén a rendelet hatálya alá eső termékkategóriáknál áremelkedés fog bekövetkezni” 

– jelentette ki Mihályi Máté, majd kitért arra is, hogy „a helyzetet tetézik az élelmiszeriparban kibontakozó kedvezőtlen világpiaci folyamatok, valamint a várhatóan forró és csapadékszegény hazai nyár”.

Miért érezzük magasabbnak az inflációt, mint amennyit a KSH közöl?

Az általános pesszimizmus és a rossz múltbeli tapasztalat is döntő lehet. A GKI elemzéséből kiderül, milyen tényezők befolyásolják az érzékelésünket az inflációval kapcsolatban. Továbbiak.

„Az energiapiacon jelentős bizonytalanságok uralkodnak, az újonnan kibontakozó közel-keleti konfliktus kimenetele nagyban befolyásolja az olaj világpiaci árát, ami természetesen már rövidtávon is kihat a hazai árszintre” – vetítette előre a tágabb kontextus ismertetése mellett.

A gazdaság szerkezetét kellene alapjaitól újragondolni?

Arra is kíváncsiak voltunk, milyen más állami eszköz, módszer lehet még az árrésstop alternatívája – amennyiben azt kivezetik – az áremelkedés mérséklése érdekében. Ezzel összefüggésben a szakértő lapunknak kiemelte: 

a GKI a strukturális reformok szükségességében hisz.

Az intézet munkatársa ezen felül rögzítette, szerinte „az árszabályozás piactorzító hatású, az áremelkedés problémáját csak a felszínen kezeli”. 

Azt is felvázolta, hogy az áremelkedések okai azonban nemcsak a kereskedőknél, de a teljes beszállítói láncnál keresendők: például az élelmiszeripari beszállítók esetében a hazai cégek 30-40 százalékkal magasabb áron jutnak energiához, mint uniós versenytársaik.

„A kulcs a termelékenység növekedése, a hatékonyság ösztönzése lenne, amelyhez mélyreható, a gazdaság szerkezetét megreformáló gazdaságpolitikai döntésekre lenne szükség” 

– szögezte le portálunknak Mihályi Máté.

Így éget az infláció a nyár szemüvegén át: drámaian drágultak a szezonális termékek a sörtől a lángosig

Drágul a sör, ráadásul a sokcsillagos szállodákban a határ már a csillagos ég, ha valahol megszállnánk egy éjszakára? Bemutatjuk, hogyan alakult az elmúlt 15 évben és hol tart most a tipikusan a nyári szezon idején fogyasztott termékek árszabása, ideszámítva a szállástípusok árgörbéjét is. Részletek.

Kapcsolódó