A magyar–ukrán politikai feszültségek jelenleg erősen korlátozzák annak a lehetőségét, hogy a magyar építőipari cégek aktívan részt vegyenek Ukrajna újjáépítésében

 - fogalmazott Olekszij Anton az Economx érdeklődésére.

Ez nem (csak) üzlet

Pedig az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Mennyibe kerül Ukrajna helyreállítása? című tanulmányában a Világbankra hivatkozva arról ír, hogy

a teljes helyreállítási költség – amely magában foglalja a közvetlen károk helyreállítását, a gazdasági veszteségek kompenzálását, a termelési kapacitások visszaállítását és a társadalmi rendszerek újjáépítését – 524 milliárd dollárra tehető a következő tíz évre.

Ez több mint 180 ezer milliárd forint a mai árfolyammal számolva. Magyarország 2024-es GDP-jének az értéke 81,5 ezer milliárd forint volt, tehát Ukrajna újjáépítése jelen pillanatban a hazánkban egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék több mint dupláját teszi ki. 

Az aknamentesítésre szakosodott svájci FSD nonprofit szervezet súlyosan megrongálódott székháza egy orosz légicsapást követően a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. július 24-én.
Az aknamentesítésre szakosodott svájci FSD nonprofit szervezet súlyosan megrongálódott székháza egy orosz légicsapást követően a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. július 24-én.
Kép: MTI / EPA, Szergej Kozlov

Arra a felvetésünkre, hogy a magyar építőipar számára nem jelenthet-e üzletet Ukrajna újjáépítése, az Oeconomus elemzője, Olekszij Anton elmondta, bár kisebb újjáépítési projektek (elsősorban a Hungary Helps keretében) már zajlanak, Magyarország nagyobb léptékű részvétele egyelőre bizonytalan, és rövid távon nem valószínű.

A politikai viták pedig az üzleti életet is megnehezítik. Az újjáépítésbe való azonnali bekapcsolódás ezért csak azoknak a vállalatoknak lesz elérhető, amelyek valamilyen speciális és nélkülözhetetlen technológiával rendelkeznek, vagy alvállalkozóként tudnak jelen lenni

- magyarázta a szakértő.

Pedig az európai építőipari lobbi már készülődik 

Ezért is kérdeztünk rá erre a témára is a legutóbbi Kormányinfón. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Economxnak elmondta, nem tudja, hogy hazánk kapott-e meghívást az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferenciára (URC 2025), illetve így arról sincs információja, hogy képviseltettük-e magunkat.

De természetesen Magyarország szívesen vesz részt, és gondolom a magyar cégek is vesznek részt Ukrajna újjáépítésében, bár aktuális lenne már a kérdés

– fogalmazott Gulyás Gergely. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a július 10-11-én Rómában megtartott URC 2025-ös konferencián egyébként leszögezte, hogy az Európai Unió megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna uniós jövője és hosszú távú újjáépítése iránt,

amelynek érdekében 2,3 milliárd eurót mozgósít az ország újjáépítésére.

Az Európai Unió a háború kezdete óta közel 165 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának. Az unió az Ukrajna működéséhez idén szükséges külső finanszírozás 84 százalékát fedezi azáltal, hogy egymilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást, valamint több mint 3 milliárd eurós kifizetést biztosít az országnak az úgynevezett Ukrajna Keretből.

Olekszij Anton megfogalmazása szerint az URC2025 konferencia lényegében egy nemzetközi platform, amelynek célja Ukrajna újjáépítéséhez mozgósítani a pénzt, a technológiát és a partnereket.

A római találkozón több ezer résztvevő vett részt, és több mint kétszáz megállapodás született, mintegy 13 milliárd euró értékben.

A hangsúly az elemző szerint azonban nem csupán a segélyeken van, hanem egyre inkább a magánszektor bevonásán. A korábbi találkozókhoz (2022 Lugano, 2023 London, 2024 Berlin) képest most jobban fókuszálnak a magánbefektetésekre, nem csak az újjáépítésre szánt állami forrásokra.

A konferenciák koordinációs pontokat jelentenek, ahol kijelölik, hogy mely szereplők milyen területen vállalhatnak majd szerepet, ha a háborús helyzet ezt lehetővé teszi. Ugyanakkor jól látható, hogy a körülmények komoly kihívásokat jelentenek: bár sok megállapodás született, ezeknek csak kisebb része jut el a tényleges megvalósításig.

A fő akadályok közé tartozik

  • a háború folytatódása,
  • az átláthatósági problémák (például a közbeszerzési tenderek pályázati feltételei vagy az elbírálás átláthatósága), valamint
  • a korrupció elleni reformok lassúsága (például az unió által támogatott jelöltek kinevezésének akadályozása a korrupcióellenes hivatalok élére, vagy a vámreform késedelme)

- magyarázta. 

Az URC2025, amely elsősorban a magánbefektetők bevonására törekszik a helyreállítás finanszírozásába, inkább a jövő alapjainak lefektetéséről szól, mintsem az azonnali újjáépítésről – a magas befektetői kockázatok miatt - mutatott rá az Oeconomus munkatársa. 

Rendőrök és helyi lakosok egy orosz rakétacsapásban megrongálódott épület romjai között a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Csuhuiv városban 2024. július 19-én.
Rendőrök és helyi lakosok egy orosz rakétacsapásban megrongálódott épület romjai között a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Csuhuiv városban 2024. július 19-én.
Kép: Szergej Kozlov

Az Oeconomus kimutatása szerint a legjelentősebb ukrajnai veszteségek a lakásépítési szektorban (az összes kár 33 százaléka) mutathatók ki, ami jól tükrözi a civil lakosságot ért közvetlen csapásokat. Ezt követi a közlekedési infrastruktúra (21 százalék), melynek sérülései akadályozzák a mobilitást és a logisztikai folyamatokat. Az energetikai és nyersanyag-kitermelő ágazat (12 százalék) is súlyos károkat szenvedett, különösen a gáztranzit leállítása után az ukrán gázkitermelő létesítmények elleni célzott támadások miatt. A kereskedelem és ipar (10 százalék) is érintett, hiszen a termelés kiesése gazdasági visszaeséshez vezet. A mezőgazdaság sem kerülte el a veszteségeket, főleg a keleti régiókban, ahol a termőföldek és az agrárinfrastruktúra súlyosan károsodott.  

Nagy tervek Ukrajnában

Mint megírtuk, az OTP menedzsmentje Üzbegisztán kivételével minden olyan országban, ahol jelen vannak, alacsonyabb gazdasági növekedést vár, mint az év elején. A magyar gazdaság alulteljesítő lehet, várakozásaik szerint 0,6 százalékkal nőhet csak a hazai GDP. 

Ukrajna tekintetében az OTP jövőképe alapvetően pozitív, ha véget ér a háború, jelentős beruházások indulhatnak el, rendkívül gyors gazdasági növekedéssel, amiben persze aktívan részt kíván venni az OTP. Oroszországgal kapcsolatban nehezebb jósolni, mivel ha véget is ér a háború, nem tudni, hogy milyen lesz a háborús ország viszonya Nyugat-Európával. 

Kapcsolódó