Kiderült, hogy az elmúlt három évben hány magyar gyerek született külföldön. "Az érintett időszakban 55 870 külföldön született magyar állampolgárt anyakönyveztek. Fontos kiemelni, hogy anyakönyvi szempontból jelenleg nem tudunk különbséget tenni azon két eset között, ha az anyakönyvezésre egy kiskorú születését követően közvetlenül került sor, vagy valaki csak nagykorúként kezdeményezi a születésének hazai anyakönyvezését" - válaszolta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára Oláh Lajos, DK-s parlamenti képviselő írásbeli kérdésére, amely az Országgyűlés honlapján jelent meg

A KSH adatai szerint 2016-ban Magyarországon 93 ezer, 2017-ben 91,6 ezer, 2018-ban pedig 90 ezer gyerek született, ami összesen 274,6 ezret jelent. Vagyis ebben az időszakban minden hatodik magyar gyerek külföldön látta meg a napvilágot.

Kapcsolódó

Orbán Balázs írásbeli válasza szerint Magyarországon a térség többi országához képest jóval alacsonyabb a külföldön dolgozók száma. A külföldön dolgozó magyarok aránya az Eurostat adatai szerint 5,2 százalék a 20-64 éves korosztályban, ez az arány Románia esetében közel 20 százalék, Litvániánál 15 százalék, Horvátországnál és Portugáliánál 14 százalék, Lengyelországnál 8 százalék, Észtországnál pedig 7 százalék - derül ki az államtitkár válaszából.

A 444.hu korábbi cikke szerint a külföldön született magyar gyerekek anyakönyvezése a budapesti kormányhivatalhoz tartozik. A fővárosi kormányhivatal tavalyelőtt év végén közölt legutóbb számokat: 2010 és 2017 között összesen 92 500 külföldön született gyermek hazai anyakönyvezését kérték, ami nagyságrendileg egyévnyi magyarországi születésszámnak felel meg. A Magyar Államkincstár pedig azt közölte, hogy 2018-ban a külföldi anyasági támogatás kérelmek száma: 9907 darab volt. E szerint minden tizedik magyar született külföldön.