Az állami kiéheztetés meghozta az eredményét: a gödöllői önkormányzat is kénytelen átadni szakrendelője működtetését. Az erről szóló javaslatról április 3-án, azaz csütörtökön dönthet a városi képviselő-testület, és amennyiben jóváhagyják az előterjesztést, szeptembertől az állam mint tulajdonos működteti tovább a Tormay Károly Egészségügyi Központot – írja a Népszava.

A szakrendelők államosítására már 2013 óta időről-időre kísérletet tesz az Orbán-kormány. Legutóbb az Országgyűlés 2022 végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők átvételét.

A helyhatóságoknak 2023 március végéig kellett nyilatkozniuk arról, adják-e vagy sem a járóbeteg-ellátó intézményeiket az államnak. Az Országos Kórházi Főigazgatóság mintegy 133 helyhatóságtól várt választ. A fővárosból szinte egyetlen kerületi önkormányzat sem kért az államosításból, a vidékiek közül is csak néhány nem zárkózott el mereven ettől, mert belátták, hogy nem képesek finanszírozni a fenntartást. 

Kapcsolódó

Ha rajtam múlna, lenne államosítás, a kormány meg nem akarja, tudomásul vettem, hogy nem nyerhetek mindig

– mondta 2023 nyarán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. A központosítás ugyan kikerült az egészségpolitikai viták fősodrából, de a kormányzat több intézkedése is „ösztönözte” a helyhatóságokat a járóbeteg ellátó intézményeik átadására. Gödöllőn most úgy tűnik „elszakadt a cérna”.

Nincs tovább, elértük a teljesítőképességünk határát, a város nem tud annyi pénzt biztosítani, amennyi a szakrendelő működtetéséhez kellene – mondta Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Hozzátette: ha továbbra is ragaszkodnának a szakrendelőjükhöz, a kötelező feladatoktól kellene a pénzt elvenni. Az önkormányzat pénzügyi mozgástere az utóbbi években egyre szűkült: az állami támogatások reálértéke folyamatosan csökken, miközben már 1,3 milliárdnál többet vonnak el tőlük szolidaritási adóként, bevételeikből elvonták a gépkocsi- és az iparűzési adó egy részét, a közeljövőben a kincstári számla vezetés miatt a megtakarításaik kamatbevételeitől is elesnek.

A forráshiány mellett a másik nagy probléma, hogy nem tudjuk megoldani az orvoshiányt, és ahol még van is szakember, ott közülük többen elmúltak 80 évesek. Szükség lenne reumatológusra, urológusra, sebészre – mondta a polgármester.

Gémesi György úgy véli, ha a város szakrendelőjét az állam egy kórházhoz integrálja, akkor valószínűleg küld szakembert is. 

Egyelőre nincs tudomásunk más olyan önkormányzatról, amely szintén kezdeményezte volna szakrendelője átadását az államnak – mondta Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Körülbelül 300 olyan szakrendelő van, amelyeket az önkormányzatok működtetnek, közülük 105 nagyobb járóbeteg ellátó hely.