„A friss GDP-adat összességében megfelelt a várakozásoknak, pozitív meglepetést semmilyen értelemben nem hozott” – kezdte értékelését az Economx megkeresésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. 

A tavalyi utolsó negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, így 2025-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal haladta meg az előző évit – közölte első becslését a pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A statisztikai hivatal gyorstájékoztatója szerint a GDP növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem ágak, valamint az építőipar teljesítménye járult hozzá, míg a legnagyobb mértékben az ipar visszaesése fékezte a gazdaság teljesítményét.

A KSH által felvázolt gazdasági kép Török Zoltán szerint lényegében az, amit már negyedévek óta látunk, és amit az utolsó negyedévre is várni lehetett: „Az ipar továbbra is nagyon gyenge, miközben a szolgáltató ágazatokban mérsékelt növekedés látható. Az építőipar teljesítménye hullámzó, de most inkább felfelé tart, ami valamelyest hozzájárult a növekedéshez.”

Az elemző szerint az alapvető probléma azonban továbbra változatlan: 

a magyar gazdasági modell, amely döntően a feldolgozóipari exportra épül, akadozik. 

A külső piacok gyengék, a német gazdaság – különösen a feldolgozóipar – továbbra is lejtmenetben van, és egyelőre nem látszik, hogy ebből érdemi kitörés következne – tette hozzá.

Török Zoltán 2026-ra 1,8 százalékos gazdasági növekedést vár, ami már érdemi elmozdulást jelenthet az elmúlt három év stagnálás közeli állapotához képest. A fordulatnak szerinte két fő oka van: 

  • az egyik a lakossági fogyasztás felpörgése, részben a választások előtti transzfereknek köszönhetően – a frissen bejelentett fegyverpénz kifizetése és más kormányzati intézkedések, például a közszolgálati dolgozóknak járó évi egymillió forintos otthontámogatás – jelentős pluszforrásokat juttatnak a háztartásokhoz, ami elsősorban az év első felében erősítheti a fogyasztást;
  • a másik tényező a feldolgozóipari kapacitások jelentős bővülése, elsősorban az autó- és akkumulátorgyáraknál – még akkor is, ha az európai kereslet gyenge marad, és a német iparban nem következik be fordulat, ezek az új kapacitások olyan termelési potenciált jelentenek, amely korábban nem volt jelen a magyar gazdaságban. 

Török szerint ennek a két hatásnak az eredőjeként reális az 1,8 százalékos növekedési prognózisa – ami egyébként inkább a pesszimistábbak közé tartozik, ennél alacsonyabbat jelenleg nem nagyon látni az idei évre vonatkozó előrejelzésekben.

Olyan gyenge adatot közölt a KSH, ami már a 2026-os növekedési várakozásokat is lejjebb húzza

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza sem lát pozitív meglepetést a friss GDP-adatban, pedig „nem volt túl magasan a léc”. „Habár legalább stagnálás helyett már némi növekedés mutatkozott újfent, de így is elmondható, hogy folytatódott a gazdaság fűrészfogazása: egy jobb negyedévet egy rosszabb követ és fordítva. A magyar gazdaság éves bázisú növekedési üteme még lassult is a negyedik negyedévben a harmadikhoz képest a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján, amire szinte senki nem számított” – fogalmazott az Economxhoz is eljuttatott kommentárjában.

Virovácz szerint a nyers adat mutat némi gyorsulást, de az a több munkanap hatása. Mint írja, a 0,7 százalékos (igazítatlan) éves bázisú növekedés aligha nevezhető kirobbanónak, sőt, a friss adat egyben azt is jelenti, hogy év végére még az 1 százalékos növekedést sem sikerült elérni, így 2025 átlagában meg kellett elégedni egy 0,4 százalékos gazdasági növekedéssel, ami „messze-messze alulmúlta az év eleji várakozásokat”.

„A negyedik negyedéves adat fényében az ING Bank lefelé módosítja a 2026. évi növekedési előrejelzését”

– közölte a közgazdász. Virovácz szerint a vártnál lassabb negyedik negyedévi növekedés miatt az áthúzódó hatás is gyengébb lesz idénre, ami mindösszesen 0,3 százalék. Vagyis, ha az idei év minden negyedévében stagnálna a gazdaság negyedéves alapon, akkor a 2026. évi teljes gazdasági növekedés 0,3 százalék lenne. Szerinte ennél jóval valószínűbb az, hogy a kormányzati beavatkozások hatására lesz némi növekedés az egyes negyedévekben, főleg az elsőben, így szerinte reálisan nézve ennél azért nagyobb lesz az egész éves GDP-növekedés, azonban a korábbi 2,3 százalékos előrejelzésüket ezzel együtt 1,9 százalékra módosították.

„Az idei évben a fogyasztás lehet a húzóerő, elsősorban az új költségvetési impulzusok hatására, bár ezek eddig nem tudták magasabb fokozatba kapcsolni a gazdasági növekedést. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a többletjövedelem mekkora része kerül be aktívan a gazdaságba és hogy a bővülő fogyasztás mekkora arányban generál importot, részben semlegesítve a fogyasztásból származó pozitív hatást” – írta Virovácz Péter. A beruházásokról azt közölte, hogy ott nem számítanak komolyabb fordulatra – kedvező esetben megáll a visszaesés és talán 0-1 százalék között növekedés mutatkozhat. Eközben a nettó export esetében a fogyasztás és a beruházások erős importigénye és a külső kereslet gyengélkedése nem kecsegtet komolyabb pozitív változással, így az idei év egészében ez a tétel inkább visszafoghatja majd a gazdasági növekedést – tette hozzá.

Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője is úgy vélekedett az Economxhoz eljuttatott elemzésében, hogy a friss adatok alulmúlták a várakozásokat: „A növekedési hozzájárulások szerkezete továbbra is kiegyensúlyozatlan, hasonlóan a második és harmadik negyedévben látottakhoz képest”. Szerinte a KSH közleménye nem okozott különösebb meglepetést abból a szempontból, hogy mely ágazatok hogyan hatottak a növekedésre, viszont ami inkább meglepő termelési oldalról nézve, az az építőipar pozitív teljesítménye – ehhez a novemberi visszaesést követően erős decemberi építőipari teljesítményre volt szükség. 

Az elemző szerint a negyedik negyedévben „a gazdaság termelési szerkezete továbbra is sérülékeny maradt”, továbbá a 2025 utolsó negyedéves GDP-növekedés áthúzódó hatásai miatt 

„a 2026-ra vonatkozó GDP növekedési kilátásainkban is lefelé mutató kockázatokat látunk, amely mértéke néhány tized százalékpont lehet”. 

Ennek oka leginkább az ipari export gyengesége, ugyanakkor ez a háztartások jövedelmi helyzetét – jelentős negatív munkaerőpiaci reakció hiányában – nem igazán befolyásolja, mivel az állam felől érkező transzferek jelentősek. Mindez növekvő fogyasztás mellett ronthatja a külső egyensúlyi pályát, bár valószínűleg nem drámai mértékben – tette hozzá Rodic Ádám.

Elemzésében kitért arra is, hogy miközben a bérdinamika valamelyest lassulhat 2026-ban, várhatóan a fogyasztás lesz továbbra is a legfontosabb motorja a gazdasági növekedésnek, amit a fogyasztási hitelek dinamikus bővülése is támogat. A beruházásoknál továbbra is lassú stabilizálódásra számítanak 2026-ban. Összességében, a friss GDP-adatok fényében 2026-ban „2,5 százalékot meghaladó GDP éves növekedési ütem eléréséhez erős első negyedéves növekedési adatokat kellene látnunk” – közölte az MBH elemzője.

A tavalyi negyedik negyedéves részletes adatokat március 3-án közli majd a KSH.