Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A forint árfolyamában jelentős turbulencia mutatkozott január végén, ezzel is indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy 100 helyett csak 75 bázisponttal csökkentett kamatot. Igen ám, de meglepő módon az árfolyam mozgása az MNB döntése előtti gyenge szint közelében csillapodott le, 388-390 között az euróhoz képest.

Kép: stooq.com

Ijesztő hiányadat

Ezt önmagában látszólag nem indokolta semmi, ugyanakkor néhány ma megjelent adat tükrében már érthetőbb a helyzet. Egyrészt a magyar államháztartás tavalyi hiánya minden elképzelhetőnél nagyobb lett, a GDP 6,8 százaléka. Ez fenntarthatatlan érték, a piacon nyilván csak az nyugtatná meg, ha ennek drasztikus csökkentése lenne a terv, de az utóbbi idők kommunikációja alapján ez nem nagyon látszik.

A hatalmas hiány egy része olyan tényezőkből fakad, 2025-től csökkennek majd: ilyen a PMÁP-ra, azaz inflációkövető állampapírra kifizetett hatalmas kamat, ami egy évig még terheli az államkasszát a tavaly november előtt eladott papírok miatt, hisz azokra még az idei év után 18 százalék körüli kamatot kell fizetni a tavalyi infláció alapján.

Energiaárak, nyugdíjkassza

Tavaly még jelentős költség lehetett az energiaárak támogatása, miután az átlagos gáz-, és áramár még lényegesen meghaladta a rezsicsökkentett szintet, jóllehet a 2022-esnek már csak töredéke volt. Idén eddig igen alacsony volt az európai gázár, sőt, további csökkenést mutatott (jelenleg 24 euró megawatttóránként). Ha ez így marad az év folyamán, már nem lesz vészes tétel a támogatás, pláne, hogy az átlagfogyasztás feletti 7,5-szeres gázáron már hatalmas nyeresége van az államnak, ahogy a Brent és az orosz olaj ára közti különbség is nagyrészt az államot illeti, így az energiaegyenleg esetleg már nem is lesz negatív.

Ami még megterhelheti a rendszert, az a nyugdíjkassza, hisz a 13. havi nyugdíj és a Nők40 költsége a Nyugdíjguru szerint 1000 milliárd forint lehet, ami a járulékokból nem feltétlenül folyik be. Az idei államháztartási egyenleg így bizonytalan, de vélhetően nagyobb lesz, mint az elfogadhatónak tartott 3 százalék. A lanyhuló bizalmat, befektetői érdeklődést az is mutatja, hogy a januárban 5,50 százalékig lecsökkent 10 éves állampapírhozam visszapattant jóval 6 százalék fölé, és ott is ragadt.

Devizatartalék

Ugyanakkor rengeteg deviza érkezett az országba: egyrészt a kibocsátott devizakötvények révén, másrészt az uniós pénzekből. Ezeket azonban úgy tűnik, a jegybank váltotta át: a deviza a tartalékot növelte, vagyis nem került belőle a piacra, pedig az egy kicsit megtámogatta volna a forintot, és akkor a kamatcsökkentés is nagyobb ütemű lehetne. A devizatartalék az MNB jelentése szerint 5,2 milliárd euróval 46,57 milliárdra nőtt.

Önmagában a hírek egy része pozitívan is értelmezhető: a hatalmas devizatartalék lehetővé teszi, hogy ha nemkívánatos forintgyengülést tapasztal a jegybank, akkor közvetlenül beavatkozzon a piacon, anélkül, hogy ezt kommunikálni kellene. Így az árfolyam stabilitása növelhető, ami a gyorsabb kamatcsökkentést is lehetővé tenné. A jegybanki alapkamat 10 százalék, míg az infláció 4 százalék körüli, így jelenleg rendkívül nagy a reálkamat, ezért vélhetően 6 százalék körüli szintig folyamatos lesz a csökkentés. Üteme akár havi havi 100 bázispont is lehet, ehhez azonban nyugodt pénzpiaci környezetre van szükség.