Jövő héten, július 23-án hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, aminek apropóján a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) megvizsgálta milyen hosszú távú trendek figyelhetők meg a felsőoktatásban. 2010 óta a hallgatói létszám a magyar felsőoktatásban „U” alakú pályát írt le. 2010-ben 318 ezren tanultak magyar egyetemeken, majd fokozatos csökkenés után az évtized második felétől ez a szám 250 ezer körül stabilizálódott 2022-ig, mely több, mint 20 százalékos visszaesést jelentett. Az előző két tanév trendfordulót jelentett, 2023-ban 272 ezer, tavaly 293 ezer volt a létszám, ám ez is elmarad a 15 évvel ezelőtti adatoktól.

Ugyanakkor a releváns (18-23 éves) korosztály létszáma is szűkült 18 százalékkal. Míg 2010-ben a megfelelő korosztályra vetítve 42 százalék volt hallgató, addig 2024-ben már 48 százalék.

A 2010-es évek elején a felsőoktatásba jelentkezők száma 20 százalékkal csökkent, amit a tandíjfizetés kiterjesztése magyaráz. Azóta a jelentkezők száma enyhe hullámzás mellett lényegében stagnál, míg a felvettek száma enyhén nő. Ennek oka, hogy a 2010-es évek második felétől kezdődően folyamatosan nő sikeres felvételik aránya: 2016-ban a jelentkezők 67 százalék örülhetett a ponthatár hirdetésnél, 2024-ben már az egyetemre jelentkezők 77 százaléka, írja a GKI.

Kapcsolódó

Bár a gazdasági szakok veszítettek népszerűségükből az előző években, továbbra is messze ezen a képzési területen tanulnak a legtöbben (18 százalék). Az egészségügy és a szociális gondoskodás 8 százalékról 13 százalékra emelkedett, így mára már a második legnépszerűbb terület. A műszaki tudományok csoportja tartja a dobogó harmadik fokán van. Bár a  tanárképzésre jelentkezők száma az előző évek béremeléseit követően gyorsan felfutott, a szakterület aránya (12 százalék) még mindig elmarad a 2010-es értéktől (15 százalék). Legnagyobb növekményt az informatika mutatott, 3,5 százalékról 9 százalékra emelkedett. 

A lányok egyes területeken jelentősen felülreprezentáltak

2010 óta stabilan 54 százalék körül alakul a női hallgatók aránya, tehát enyhén felülreprezentáltak. Ugyanakkor hatalmas a szórás a képzési területek közt. Legmagasabb (82 százalék) a nők aránya a tanárképzési területen, ezt követi az egészségügy és a szociális gondoskodás (71 százalék). Nagy az arányuk a művészeti, a humán- és a társadalomtudományi, valamint a jogi képzéseknél is.

Jelentősen alulreprezentáltak viszont a műszaki (26 százalék), valamint az informatikai (15 százalék) területen. Pozitív fejlemény, hogy a műszaki területen az előző másfél évtizedben jelentősen (+8 százalékpont) nőtt a nők aránya, az informatikai képzéseknél azonban nem történt előrelépés. Fontos kezdeményezés a Nők a Tudományban Egyesület által szervezett „Lányok Napja” mely a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) tudományterületet próbálja közelebb vinni a potenciális női hallgatókhoz. 

Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint a 2025. szeptemberében induló képzésekre közel 130 ezren jelentkeztek. Ponthatár hirdetés július 23-án este 8 órakor lesz. A jelentkezőket sms-ben és a felvi.hu-n is értesítik.