A magyarok többsége további inflációra számít az építőiparban, ezért amennyiben anyagi helyzetük engedi, inkább belevágnak az elmúlt években esetleg halogatott beruházások megvalósításába. Kisebb-nagyobb munkálatokba kezdene idén a lakástulajdonosok 29 százaléka – ez az arány 12 százalékkal magasabb a három évvel ezelőtt mért adatnál, ami a felújítási kedv érezhető visszatérésére utal. Az átalakítások zöme családi házakat (66 százalék) érint, és a felújítást tervezőknek csak negyede gondolkodik kizárólag egyetlen teendőben.

Túlnyomó többségük listáján átlagosan 4 tétel sorakozik: a legtöbben festést, tapétázást (57 százalék) szeretnének, a felújítást tervezők mintegy harmada a konyhát és a fürdőszobát tenné szebbé, negyedük pedig a burkolatok cseréjét, külső felújítást (színezés, vakolás) vagy nyílászárók cseréjét tervezi – derül ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásából.

Kapcsolódó

A lakás megújul, a bútorok is cserélődnek

Sokan a felújítással egy időben háztartási gépeket vagy bútorokat is beszereznének, így téve teljessé otthonuk megújítását. A Cofidis Hitel Monitor adatai szerint a lakosság 31 százaléka tervezi idén háztartási gép vásárlását, ötödük valamilyen nagygépet is venne, 22 százalékuknál pedig a bútorbeszerzés a téma. Háztartási gépekre átlagosan 196 ezer, bútorokra 237 ezer forintot szánnának.

Hitelből inkább a nagyobb átalakításokat finanszíroznák

A lakásfelújítást tervezők fele 1 millió forint alatti kiadással számol, másik felük azonban jóval nagyobb összeggel kalkulál a munkálatokra: az átlag költséget 2,5 millió forintra becsülik. Ez ugyan 700 ezer forinttal több, mint amennyit 2022-ben szántak rá, de reálértéken nézve valójában kisebb a tervezett költségvetés. Jellemzően a magasabb felújítási összeggel számolók közül kerülnek ki azok, akik hitelt vennének fel az otthonuk átalakítására. Pénzintézeti hitelfelvételt a lakásfelújításban gondolkodók 19 százaléka tervez, jellemzően 2-3 millió forintos személyi kölcsön formájában. Ők jóval nagyobb volumenű munkálatokban is gondolkodnak: az átlagos költségvetésük 3,9 millió forint, ennek több mint felét fedeznék hitelből. A beruházások fő finanszírozási forrása azonban még mindig a megtakarítás és a havi jövedelem, ugyanakkor az érintettek harmadának nem lenne elegendő tartaléka, ha a felújítás költségei túllépnék az előre tervezett keretet.

Alternatív források: VOP, SZÉP-kártya és állampapír

Jelentősen befolyásolja a felújítási terveket a Vidéki Otthonfelújítási Program, amely az 5 ezer fő alatti települések lakóit célozza meg: ahol elérhető az állami támogatás, nagyobb arányban terveznek beruházásokat, főleg az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban. A SZÉP-kártyát érintő idei szabálymódosítás, amely lehetővé teszi bizonyos felújítással kapcsolatos termékek megvásárlását az egyenleg terhére, szintén jelentős érdeklődést generált: a SZÉP-kártyával rendelkező felújítók közel fele tervezi, hogy kihasználja a lehetőséget. Emellett az állampapírból származó kamatokat is sokan fordítanák lakásfelújításra, az állampapírral rendelkező felújítók egyharmada legalább részben ebből finanszírozná a kiadásokat.

Többen tartanak a felújítás buktatóitól

A magyar ingatlantulajdonosok többsége jellemzően csak 5 évente vagy ritkábban szánja rá magát egy felújításra. Az idénre munkálatokat tervezők fele legfeljebb egyhónapos időtartammal kalkulál, harmaduk ennél hosszabb idővel, de legfeljebb fél évvel. A lakásfelújításban gondolkodók leginkább a költségeket befolyásoló nehézségektől tartanak: a tervezettnél többe kerül az alapanyag (57 százalék), előre nem látott plusz munkákra lesz szükség (49 százalék), többe kerül a munkadíj (46 százalék), 34 százalék pedig egyenesen attól, hogy becsapják a vállalkozók. Sokan aggódnak a stressz miatt is, a családi vagy párkapcsolati konfliktusoktól való félelem a felújítók 25 százalékánál van jelen.