Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon hivatalosan mintegy 40-50 ezer gyermek él ételallergiával, a szakértők szerint azonban a valós érintett kör ennél jóval nagyobb lehet. A fejlett országokban ugyanis a 3–18 éves korosztály 8 százaléka küzd valamilyen ételintoleranciával vagy ételérzékenységgel.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint jelenleg 1,4 millió gyermek vesz részt közoktatásban az óvodától a középiskoláig, így hozzávetőlegesen 112 ezer gyermeket érint ez a probléma.
Ez egyre komolyabb kihívás elé állítja a közétkeztetést is, ahol nap mint nap biztosítani kell a speciális étrendet igénylő gyerekek biztonságos étkezését.
„Konkrét, országos magyar statisztikát óvatosan kezelnék, a mi tapasztalatunk elsősorban a fővárosi ellátásból származik. A saját működésünkben ugyanakkor azt látjuk, hogy az elmúlt 10 évben a speciális, diétás étrendet igénylő gyermekek aránya a normál étkezésű gyermekekhez képest kevesebb mint 2 százalékról közel 6 százalékra emelkedett. Ez jól mutatja, hogy a közétkeztetésben ma már sokkal nagyobb arányban kell számolni ilyen igényekkel, mint korábban” – nyilatkozta az Economxnak a Julienne Kft. közétkeztető cég kereskedelmi igazgatója. Escusol Szőcs Julianna szerint ennek több oka is van: a genetikai hajlamon túl a környezeti tényezők, az élelmiszeriparban és élelmiszer-előállításban történt változások, valamint az anyatejes táplálás hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több gyermeknél alakul ki valamilyen ételintolerancia. Másrészt a diagnosztika is sokat fejlődött; sokkal pontosabb tesztek állnak rendelkezésre, így ma már hamarabb és hatékonyabban felismerik ezeket az állapotokat.
A Facebook helyett az orvosban bízzunk
A szakember szerint a leggyakoribbak a tej-, tojás- és gluténintolerancia, az olajos magvak, valamint egyre jellemzőbb a szója is. A diagnosztikához visszatérve fontos megjegyezni, hogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a nemzetközi állásfoglalások is az IgE-alapú teszteket javasolják. A szülők sokszor csináltatnak IgG-alapú teszteket, ám a szakemberek nem javasolják, hogy ezen tesztek alapján vonjanak meg allergéneket a gyermekektől.
A megnövekedett IgG-szint még önmagában nem indokolja bizonyos ételek kizárását, sőt, a felesleges megvonás miatt épp hosszútávon alakulhat ki intolerancia.
A gyerekek, mint tudjuk sokszor finnyásak, válogatósak, vannak kedvenceik, és nehezen fogadják el, ha egyszer csak hirtelen megfosztják őket kedvenc ételüktől vagy annak egy összetevőjétől. „Ez egy nagyon nehéz helyzet a gyermekek számára, mert egy felnőtt sokkal könnyebben megérti, hogy a diéta az ő érdekét szolgálja. Pontosan emiatt törekszünk arra határozottan, hogy a gyermek kinézetben és ízben is a normál étkező társaiéhoz minél hasonlóbb fogásokat kapjon” – közölte a szakember.
A szülők egyébként egyre tudatosabbak, az egészségügy is sokat fejlődött, így sokkal jobban és hatékonyabban szűrik ezeket az állapotokat, és a már említett modern tesztek is nagy segítséget jelentenek – mondta Escusol Szőcs Julianna. Ennek ellenére a szakember azt javasolja, hogy bár rengeteg szülői fórum és mentes közösség létezik az interneten, nagyon fontos, hogy mindenképpen keressenek fel hiteles szakembert. Nem szabad kizárólag a laikus internetes közösségekre hagyatkozni. Egy dietetikus az, aki pontos és hiteles tanácsadással tud segíteni egy speciális diéta vagy életmódváltás megfelelő kialakításában.
„A jogszabályok változása nyomán mindenképpen szakorvosi igazolásra van szükség, amelyet például gasztroenterológus, nefrológus, allergológus, diabetológus, endokrinológus vagy neurológus állíthat ki. Mivel a gyanútól a teljes kivizsgálásig sok idő telhet el, az új jogszabályok alapján a háziorvos is kiállíthat egy egyszeri, fél évre érvényes átmeneti igazolást, amíg a szülők be tudják szerezni a végleges szakorvosi papírokat” – hangsúlyozta a tudnivalókat a kereskedelmi igazgató.
Sok kreativitásra van szükség a drága termékek miatt
A tapasztalok szerint az allergiás vagy ételintoleranciás gyerekek nehezen viselik, hogy nem ehetik azt a menzán, mint társaik. Ezzel kapcsolatban Escusol Szőcs Julianna úgy nyilatkozott, alapelvük, hogy a diétás étlapot mindig a normál étrendhez viszonyítják, és abból próbálják levezetni. Törekednek arra, hogy jellegében és ízvilágában a normál ételhez hasonló és élvezhető legyen az eredmény. Például egy tej- és gluténmentes diétában nem a hagyományos (majorannás) burgonyafőzeléket próbálják elkészíteni a sűrítőanyagok bonyolult helyettesítésével, hanem inkább egy paradicsomos burgonyafőzeléket adnak, amely sokkal könnyebben megvalósítható és élvezhetőbb is.
Tápanyagok terén is a normál étrendhez igazodnak. Komoly nehézséget jelent azonban például a fehérjék pótlása egy tej- és tojásmentes diéta esetén. Itt sokkal több húsra, illetve növényi alternatívára van szükség, de a növényi készítmények közül sok tartalmaz szóját, ami rengeteg diétában szintén kizáró ok. Bizonyos ételtípusokat – például a sajttal, tejföllel besütött rakott ételeket – is nehéz utánozni, bár erre a közelmúltban kifejlesztettek egy új, zöldségpüréből és helyettesítő termékekből álló mártást. Szintén hatalmas kihívás az édes péksütemények helyettesítése a megfelelő változatosság és a mentes töltelékek hiánya miatt.
„Tovább nehezíti a helyzetünket, hogy sok gyártó a saját védelme érdekében ráírja a termékeire, hogy "nyomokban allergéneket (pl. glutént) tartalmazhat", így ezeket az alapanyagokat mi már biztonsági okokból nem használhatjuk fel”
– húzta alá a szakember.
A legtöbb szülő attól fél, hogy a mentes ételek nem tiszták. Ezzel kapcsolatban az igazgató elmondta, az egyik legnagyobb kihívás a térbeli és időbeli elkülönítés megvalósítása a konyhákon a keresztszennyeződések elkerülése érdekében, ami a főzésnél és a tálalásnál egyaránt folyamatos kockázatot jelent. Örökös dilemma továbbá a változatosság és a biztonság egyensúlyban tartása. „Mivel nem dolgozhatunk például 35 féle különböző étlappal, a konyhára beérkező mintegy 35-40 féle kombinált diétás igényt logikusan össze kell vonnunk, és nagyjából 15 ételtípusra redukálnunk, hogy több diétát is ki tudjunk szolgálni ugyanazzal a fogással. Hatalmas pszichológiai kihívás és elvárás az is, hogy a diétás ételek megjelenésükben a lehető leginkább hasonlítsanak a normál ételekre, hiszen a gyermekek azokat közösségben, a normál étkezésű társaik mellett fogyasztják el” – közölte Escusol Szőcs Julianna.
A mentes vagy diétás étkeztetés emellett jóval nagyobb költségekkel is jár. A mentes termékek jóval drágábbak a piacon, és maga az előállítási technológia – beleértve azt is, hogy minden fogást és kisétkezést egyesével, külön kell csomagolni – szintén komoly plusz kiadást jelent. „Ezt a többletköltséget azonban csak nagyon kevéssé tudjuk érvényesíteni az árainkban, hiszen nem akarjuk a diétára szoruló gyerekek szüleit anyagilag büntetni” – hangsúlyozta a szakember. A költségek kordában tartása érdekében számos helyettesítő terméket maguk készítenek el, mert a kész, mentes termékek beszerzése egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe.
A következő lépés már az államon múlik
Ahhoz, hogy az allergiás és mentes étkeztetés hatékonyabb legyen elsősorban infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre, megfelelő méretű terekre és modern gépekre lenne szükség. Egy bérelt vagy régebbi építésű konyhában sokszor rendkívül nehéz utólag megteremteni azokat a fizikai feltételeket, amelyek a diétás ételek teljesen biztonságos és elkülönített előállításához szükségesek – hívta fel a figyelmet a problémára az igazgató.
Hozzátette, hogy az egyre inkább elterjedő „szabadszedéses” (önkiszolgáló) étkeztetési modell komoly nehézséget okoz a diétás gyermekek számára. Őket biztonsági okokból teljesen el kell különíteni az ilyen típusú tálalástól, hiszen egy gyermek nem mindig tudja eldönteni, hogy mit ehet meg biztonsággal, a keresztszennyeződés veszélye pedig folyamatosan fennállna. A szabadszedés bevezetésével ugyanakkor komoly kihívást jelent, hogyan tudják a diétás gyermekeket biztonságosan, mégis a közösségi étkezés élményét megőrizve integrálni a rendszerbe.
Az új kormánnyal új lehetőségek is jöhetnek a rendszerbe, s Escusol Szőcs Julianna nagyon számít arra, hogy előbb-utóbb sor is kerül a szakmai egyeztetésre – ezen pedig a Julienne Kft. közétkeztető cég is nagyon szívesen részt venne. „Az állam leginkább egy magasabb normatív támogatással tudna segíteni, átvállalva a diétás étkeztetés többletköltségeinek jelentős részét, hogy ez ne az önkormányzatokra vagy a szülőkre rójon extra terhet. Ezenkívül nagyon fontos lenne a közbeszerzési pályázatokon a diétás étkeztetést külön kezelni, és egy forintosított, garantált minimum nyersanyagnormát meghatározni. Ez megakadályozná, hogy a pályázatokon olyan, szakmailag indokolatlanul alacsony árajánlatok nyerjenek, amelyek ellehetetlenítik a diétás ételek minőségi fejlesztését és a drágább alapanyagok beszerzését” – húzta alá a cég kereskedelmi igazgatója.
