PayPass bankkártyák 2010-es évek elején kezdődött elterjedésével a felhasználók körében kitört az aggodalom, ami arról szólt, hogy ha egyetlen érintéssel fizetni lehet, akkor talán ugyanúgy, egyetlen érintéssel az adattolvajok is hozzáférhetnek a kártya mögött lévő számlához. 

A kártyatársaságok és a rendőrség ugyan cáfolták a bankkártyák sebezhetőségéről szóló állításokat, de a bizalmatlanság jegyében mégis elterjedtek az adatlopás veszélyeire figyelmeztető, illetve az ellen megoldást kínáló megoldások, termékek. 

A PayPass technológia

Az érintés nélküli fizetési technológia megjelenése előtt vásárláskor a bankkártyát egy bolti terminálba kellett csúsztatni, vagy a rajta lévő mágnescsík mentén húzták le, de mivel mindkét megoldás lassította az elektronikus fizetési folyamatot, a problémára PayPass technológia adott megoldást. Érintéses vásárláskor ugyanis nem kell átadni a kártyát, csak közel tenni a terminálhoz, ami azonnal levonja a vásárlás értékét a számláról. A kártya ilyenkor egy rövid hatótávolságú titkosított jelet küld, és a kártyakibocsátók tájékoztatása szerint a módszer teljesen biztonságos.

Tacsikártya, pitypeták és társai

A Bankszövetség az érintőkártyák elterjedésekor egy egységes, magyar elnevezés megtalálására írt ki pályázatot, amelyen 1270 ötletadó mintegy 3 ezer érdekesebbnél érdekesebb javaslattal állt elő. A zsűri fontosnak tartotta a könnyű megjegyezhetőséget, ezért a Bankszövetség főtitkárának kedvenc elnevezése a „Tacsikártya” volt, ami az angol „to touch”, azaz érinteni kifejezésre utalt, ám a nyertes mégis a mára elterjedt „Érintőkártya” szó lett.

A PÁLYÁZÓK KORABELI ÖTLETEI MA MÁR CSAK ÉRDEKESSÉGEK, DE ANNAK NAGYON JÓK, EZÉRT FELIDÉZÜNK NÉHÁNY JAVASLATOT:

  • odatartókártya
  • pitypeták
  • tapinttárca
  • pittyentő
  • lehúzó
  • tüsténtkártya

A pénztárcapiac leleményesen reagált

Az újfajta kártya megjelenésekor a közösségi oldalakon megjelentek a rémisztgetések és az olyan webáruházak hirdetései, amelyek azt ígérték, hogy megoldásuk jóvoltából biztonságban maradnak az érzékeny kártyaadatok, ha a PayPass eszközt egy adatlopás elleni tokba tesszük. 

HISZEN A RÁDIÓFREKVENCIÁS ADATTOVÁBBÍTÁST MEG LEHET AKADÁLYOZNI, MERT BIZONYOS ANYAGOK NEHEZÍTIK, VAGY ÉPPEN GÁTOLJÁK AZ ADATÁTADÁST.

Szerintük azért jó ez, mert a kártyáról észrevétlenül le lehet lopni az adatokat, amelyeket felhasználva az ügyfél számláján lévő pénz könnyen elérhető.

RFID chip egy átlátszó hitelkártyán
Kép: Getty Images / picture alliance / Lino Mirgeler

CSAKHOGY VALÓJÁBAN NEM TÚL ÉLETSZERŰ, HOGY A LEOLVASHATÓ ADATOK ELEGENDŐEK LENNÉNEK AHHOZ, HOGY A KÁRTYATULAJDONOS SZÁMLÁJÁT MEGCSAPOLJÁK,

hiszen a név, a kártyaszám és a lejárati idő mellett van a kártya hátoldalán egy háromjegyű szám, a cvv-kód is, amit semmilyen csip nem tud leolvasni. Így aztán a statisztikák egyáltalán nem igazolják az ilyen fajta nagymértékű adatlopást. 

Vigyázat, a kápé elbűvöl, a kártya felelőtlenségre sarkall

A pénztárcában lévő pénz számolgatása, illetve a bankjegyek látványa erős kapcsolatot jelent, miközben a bankkártyával kevésbé személyes a kapcsolat.
A pénz és a bankkártya pszichológiai hatásairól ITT írtunk.

Megoldás a rettegőknek

Az RFID csippel történő kommunikációt könnyű megzavarni, és ezen az elven működnek az úgynevezett RFID blokkoló pénztárcák, amelyek olyan anyagot tartalmaznak, ami blokkolja a rádióhullámokat, vagyis egyfajta Faraday pajzsként viselkednek, ezzel megakadályozva a kommunikációt a bankkártyánk és az illegális leolvasó készülék között.

Ugyanakkor felvetődik a kérdés, van-e egyszerűbb és olcsóbb megoldás az aggódók megnyugtatására. 

A KONYHAI ALUFÓLIA IS TÖKÉLETESEN MEGFELELŐ.

Egy interneten napvilágot látott kísérlet szerint a kártya elé vagy mögé helyezett egyetlen rétegnyi alufólia nulla milliméteres távolságból sem engedte a kártyaadatok leolvasását.