Új tagokkal bővült a tavaly megalakult Mellrák Koalíció, a Ringier mellett, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Gyógyulj Velünk Egyesület és az Összehangolva Alapítvány is csatlakozott a kezdeményezéshez. 

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, manapság minden nyolcadik magyar nőt érinti a betegség. Magyarországon 2022-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 8411 nőnél diagnosztizáltak  mellrákot – ez a leggyakrabban előforduló daganatos betegség, és a második leggyakoribb daganatos halálok. Évente kétezer nő veszti életét mellrák miatt. 

Sokszínű közösség 

A Mellrák Koalíció célja, hogy az egészségügyi, a tudományos, a gazdasági és a  civil szereplőket egy irányba mozdítsa, a korai felismerés, a korszerű gyógyítás és a méltó életminőség felé – mondta Dank Magdolna, az Országos Onkológia Intézet (OOI) főigazgatója. 

A közös cél az, hogy egyesítse az erőforrásokat, a tudást és a társadalmi akaratot azért, hogy minden nő esélyt kapjon a gyógyulásra, lakóhelytől, anyagi helyzettől és életkortól függetlenül. 

Az emlőrák elleni fellépésben minden szereplőnek megvan a maga helye, az orvosok, a kutatók és az egészségügyi dolgozók, akik a tudományos alapokat és a gyógyítás emberi minőségét biztosítják. A döntéshozók pedig megteremtik azokat a feltételeket, melyekben a modern ellátás mindenki számára elérhető, az egészségipari vállalatok szerepet vállalnak az edukációban, a megelőzés támogatásában és a betegek vissza integrálásában is. 

Az emlőrák jelentős egészségügyi, citológiai és gazdasági terhet jelent, ugyanakkor az időben felismert mellrák 90 százalékban gyógyítható és egy krónikus betegséggé szelídíthető

– hangsúlyozta a professzor.

Kapcsolódó

A korán kiszűrt elváltozás, jól gyógyítható

A mellrák elleni küzdelem egy olyan feladat, ami messze túlmutat az egészségügy határain, ez nem csak egy betegség, a diagnózis jelentős terheket ró az egyénre, a családokra és a társadalomra is – hangzott el a Mellrák Koalíció által szervezett eseményen.

Az OOI Magyarország egyetlen komprehenzív rákcentruma, nagy a felelőssége az intézménynek a daganatos betegek ellátásában – mondta Dank Magdolna. Az edukációnak az orvosi körökben is markánsabban jelen kell lenni. A professzor hozzátette, a  Semmelweis Egyetemen, a klinikai onkológia tanszéken a fiatal orvosokat megtanítják a rossz hír közlésére is, eddig ilyen képzést nem kaptak a hallgatók. Utalt arra az OOI főigazgatója, hogy a háziorvosok a kapuőrei a betegellátásnak, ezért számukra is fontosak azok az információk, amik a daganatos betegek ellátásával kapcsolatosak. A rák krónikus betegséggé szelídíthető, és a betegek többsége hosszú évekig gyógyszerszedés mellett, változatlan életminőséggel folytathatja az életét.

A diagnózist és a terápiát hangsúlyozta Bidló Judit, Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a Mellrák Koalíció kerekasztal beszélgetésében. Hozzátette: fontos, hogy a diagnózis során alkalmazzák a legmodernebb technológiákat, mert az új technológiák gyökeresen megváltoztatják a daganat lefutását. Ma már nagyon gyorsan meg tudják állapítani, hogy a mellrákos beteg a közel 20-féle emlődaganat közül melyiket hordozza. Olyan terápiát tudnak ma biztosítani a betegek számára, ami a legnagyobb egészségnyereséggel jár.

Az egészségügyi ellátórendszer operatív és szakmai irányítója az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a szervezetnek komplex szerepe van a mellrákos betegek ellátásában, a prevenciótól a rehabilitációig, mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság, főigazgató-helyettese. Példaként említette azokat a szűrőbuszokat, amelyekkel jelentős számú érintett populációt tudnak elérni a hátrányos helyzetű településeken is, de a mammográfiás szűrő hálózat is országos lefedettségű, ezzel tudják a szűrési hatékonyságot növelni.

Arra az OECD év elején megjelent rákügyi országprofiljában is külön hangsúlyt helyeztek, hogy Magyarországon nagyon alacsony a mammográfiás vizsgálaton résztvevő nők aránya. Míg a covid előtt a szűrővizsgálatra meghívott nők közel fele elment mammográfiás emlővizsgálatra, a 2020-2021-es évben már csak a nők harmada. Mind a szűrési és mind a diagnosztikus célú mammográfiás vizsgálatok száma csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. 

Az Emlőrák Koalíció több kutatást is indított 2024-ben. Gazdasági oldalról is megközelítették az emlőrákot, ennek a három felmérésnek az összegzése az a hatpontos javaslat, amit az Emlőrák Koalíció most megfogalmazott – mondta Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke. 

A Mellrák Koalíció egy hatpontos javaslatcsomagot is megfogalmazott

  • A betegekkel kapcsolatos általános edukáció egészségértés növelése, tévhitek stigmák lebontása;
  • A szűrési stratégia korszerűsítése;
  • A terápiák hozzáférhetőségének növelése;
  • A gondozói terhek csökkentése;
  • A betegek élethosszig tartó utánkövetése;
  • A nők, mint a család központi szereplőinek támogatása;

Az aktivista Tóth Kriszta szerint akkor tudnak komoly eredményeket elérni, ha egy hálózatot építenek, amiben minden szereplő, az NNGYK, az OKFŐ, a gyógyszercégek, az orvosok az egészségügyi szakdolgozók, a kutatók és a civil szervezetek is együtt dolgoznak. 

A mellrák nemcsak betegség, érzelmi, pszichológiai és társadalmi terheket ró a családokra, erről Alexander Renggli Svájc budapesti nagykövete beszélt. Svájc évek óta hozzájárul a magyar egészségügyi rendszer megerősítéséhez. A Svájci Alap hozzájáruláson túl magáncégek is bekapcsolódnak a programokba, például a Roche vagy a Novartis gyógyszeripari vállalatok.

Magyarországon az emlőrák egy gyakori betegség, a teljes felnőtt lakosságnak már van valamilyen tapasztalata a daganatos elváltozásról, minden nyolcadik magyar nőt érinti a mellrák, sokak családjában, baráti körében is előfordul – mondta Pozsár Réka, a Syreon Research Institute kutatója. A betegségnek vannak indirekt költségei is, ami nem csak a családoknál, a háztartásokban jelentkezik, ez a betegség az egész társadalomra komoly hatással van.