A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.

A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a. (Hosszú hétvégék tömege jön jövőre.)

Kapcsolódó

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg - emlékeztetnek az előterjesztők indítványukban, hozzátéve, a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő - írja az MTI.

Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét - fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában, hozzátéve, az Országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti.

Balog Zoltán tájékoztatása alapján a nagypéntek Európában 14 országban ünnep. A miniszter kitért arra is, hogy a munkaszüneti napok száma nem felétlenül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Példaként említette, hogy Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nappá kívánják tenni nagypénteket.