Még mindig hat évvel alacsonyabb a magyar férfiak születéskor várható élettartama, mint a nőké. A statisztikai hivatal adatai szerint 2023-ban a férfiak 73,3 éves korukig éltek, szemben a nők 79,5 évével. Tavaly 62 ezer férfi és 65,5 ezer nő vesztette életét. 

A leggyakoribb halálesetek rosszindulatú daganat kialakulása és  szív-és érrendszeri betegségek miatt történnek. A betegségek kialakulásáért a genetikai örökség is jelentős szerepet játszik. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk a felmenőink betegségeivel, mondják szakemberek.

A  daganatos megbetegedések még mindig tabunak számítanak, alig beszélünk róluk. Sokan nem tudják azt sem, hogy mi okozta például a nagyszüleik, dédszüleik halálát, ki volt tumoros betegségben érintett, holott ez nagyon fontos lenne – mondta Priskin Katalin, a European Life Technologies molekuláris biológusa, a Daganatokról őszintén című videós podcast adásában. 

Kapcsolódó

A daganat nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, általában fontos tényező, hogy milyen genetikai adottságaink vannak, és ezáltal mire leszünk fogékonyabbak Ha tudjuk, milyen daganatos betegségek fordultak elő a rokonaink körében, kiemelt hangsúlyt fektethetünk arra a ráktípusra a szűrővizsgálatok során. A családi kórtörténet ismerete nemcsak a saját egészségünk szempontjából fontos, hanem a következő generációk életére is hatással lehet. Az örökletes hajlamot ugyanis nemcsak magunkban hordozzuk – azt gyermekeinknek is továbbadhatjuk. 

Például egy férfi, akinek édesanyja mell- vagy petefészekrákban hunyt el, örökölheti a kockázatot növelő génmutációt nála, mint rizikófaktor jelentkezik, akár az adott génhez kötött más típusú daganatkockázatként. A férfinél a betegség nem feltétlenül alakul ki, de édesapaként majd utódai számára továbbadhatja az emelkedett kockázatot – hívja fel a figyelmet Priskin Katalin. 

Ez egy alacsony intenzítású háború

Az 50 éves férfiak háromnegyede éli csak meg a nyugdíjkorhatárt vagyis a 65 évet. Az úgynevezett krónikus betegségek kora átlagban 61,3 évtől kezdődik – írja Dobson Szabolcs gyógyszerész a Facebook posztjában. 

Kép: Facebook

Dobson Szabolcs egy különös párhuzamot is felvet: a II. világháborúban  egy német katona túlélési esélye átlagosan 70 százalék volt, mintegy öt év alatt. Ezzel szemben a magyar férfiak 50 éves koruk után háromszor hosszabb idő (15 év) alatt érik csak el 75 százalékos arányban a nyugdíjkorhatárt.

Ez szinte olyan, mintha alacsony intenzitású háború zajlana – csak nem lövedékek, hanem betegségek formájában

– jegyzi meg Dobson Szabolcs.

De hozzáteszi, ez még mindig jóval kedvezőbb adat, mint az 1990-es, amikor a férfiak várható élettartama statisztikailag a 65 évet sem érte el.

Magyarországon a 15 éves és annál idősebb férfiak 44 százaléka számolt be krónikus betegségről vagy egészségi problémáról. A középkorú férfiak körében ez az arány közel 48 százalék, míg az idősebb korosztályban meghaladja a 77 százalékot is.

Az egészségi állapotbeli különbségek okai:

  • a genetikai és szerzett adottságok 27 százalékban felelősek;
  • az életmód, életvitel (táplálkozási szokások, egészségkárosító tényezők, sportolás) 43 százalékban;
  • a természeti, társadalmi, gazdasági környezet 19 százalékban;
  • az egészségügyi ellátórendszer pedig 11 százalékban járul hozzá az egyéb egészségéért.

Túl van az EU a covid-19 sokkon

Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – közölte az MTI az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adatai alapján.

Az unióban a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtizedben ezt megelőzően 2019-ben mérték, akkor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően ez a mutató 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre csökkent – emlékeztettek. 

Az Eurostat adatai szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. 

A jelentés hét magyarországi régió és Budapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel:

  • Ez az adat a nyugat-dunántúli régióban a 2022-es 76,9-ről 77,4-re emelkedett;
  • A Pest vármegyei régióban a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re nőtt;
  • A dél- és a közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam egyaránt 76,7 évre emelkedett 2023-ban a megelőző évben feljegyzett 75,8-ről;
  • A dél-alföldi régióban a 2022-es 75,5-ről 76,2-re nőtt;
  • Az észak-alföldi régióban az előző éves 75-ről 75,7-re emelkedett;
  • Az észak-magyarországi régióban a 2022-es 74,1-ről 74,7-re emelkedett;
  • Budapesten pedig az előző évi 78,1 év helyett 78,8 év volt a lakosság születéskor várható élettartama; 

Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban - az előző évi 83,3 évről - 84 évre emelkedett, ami a koronavírus járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező értéket mutatnak.

A férfiak esetében ez az adat - az előző évi 77,9 évhez képest - 78,7 év volt 2023-ban, ami a 2019-es évhez képest +0,2 éves emelkedést jelent. 

Amíg 2023-ban az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az országok között eltérések voltak.

A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ezt Litvánia követi ahol ez a különbség 9 év, majd Észtország, ahol 8,8 év. A legkisebb különbség Hollandiában (3 év), majd Svédországban és Luxemburgban (3,3 év) volt. 

Magyarországon a nők születéskor várható élettartama a 2022-ben feljegyezett 79,3 évről 79,9 évre emelkedett, a férfiaké a 2022-es 72,6 évről pedig 73,4 évre – derült ki az Eurostat jelentéséből.