Magyarország első alkalommal vett részt az IEA által szervezett számítógépes és információs műveltségmérésben, (International Computer and Information Literacy Study) röviden az ICILS-ben.
A kutatásban a 8. évfolyamos tanulók teljesítményének vizsgálatával értékelik a fiatalok képességeit a digitális kompetencia két területén:
- a számítógépes és információs műveltség (CIL – Computer and Information Literacy)
- és az informatikai gondolkodás (CT – Computational Thinking) terén
Az ICILS-mérés két panelja közül a magyar diákok csak az egyik, a számítógépes és információs műveltség területen indultak, mondta az MTI tudósítása szerint Velkey Kristóf Gábor, az Oktatási Hivatal (OH) köznevelési elemzési főosztályának vezetője egy sajtótájékoztatón. Kiemelte, a mérésben azt vizsgálták, hogy a tanulók hogyan tudják a számítógépet kutatásra, kreatív ötletek megvalósítására és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben.
Kapcsolódó
A számítógépes és információs műveltség (CIL) mérésében 34 ország és Észak-Rajna-Vesztfália vett részt.
A másik mérés az informatikai gondolkodás (CT) pedig arra fókuszált, hogy a tanulók képesek-e úgy megfogalmazni valós problémák megoldásait, hogy azok számítógép segítségével mérhetők legyenek. Ez utóbbi fakultatív mérésben 23 ország és Észak-Rajna-Vesztfália vett részt. Magyarország nem képviseltette magát a mérés ezen részében.
Az online feladatokat 2023. áprilisa és májusa között Magyarországon 155 iskola, 179 osztályából, 3491 tanuló töltötte ki.
A dánok és a csehek is jobban teljesítettek
A CIL-mérésben a 8. évfolyamos magyar diákok 505 pontos átlageredménye 29 ponttal szignifikánsan és jelentősen meghaladja a mérésben részt vevő országok átlagát a 476 pontot.
A magyar, lett, finn, ausztriai, svéd, norvég, német, szlovák, francia, belga (flamand) és portugál tanulók teljesítménye között nincs szignifikáns eltérés. A magyar diákok eredményét így szignifikánsan csak a tajvani, cseh, dán és koreai tanulók múlták felül.
Az ICILS a tanulók számítógépes és információs képességeinek jellemzésére négy szintet jelölt ki a képességskálán:
- a kiváló (4. szint),
- a magas (3. szint),
- az átlagos (2. szint)
- és az alacsony (1. szint) szinteket.
A mérésben részt vevő országok átlagához (34 százalék) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44 százalék) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, 20 százaléka pedig a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15 százalék).
Az 1. szinten a magyar tanulók 24 százaléka teljesített (ICILS-átlag 27 százalék), az első szintet a magyar diákok 13 százaléka nem érte el (ICILS-átlag 24 százalék), derül ki az Oktatási Hivatal oldalán elérhető adatokból.
Az országok többségében a lányok eredményesebben teljesítettek a fiúknál. De Magyarországon, Uruguay-ban, Csehországban és Észak-Rajna-Vesztfália esetében nem figyelhető meg szignifikáns különbség a nemek teljesítménye között.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Elítéltek Schobert Norbertet, csak most jönnek a százmilliós kártérítési perek

Indul az összeírás, bármikor kopogtathatnak

Legyen résen, kiterjeszti csápjait az adóhivatal
Leó pápa olyat tett, amire még Ferenc pápa sem volt képes

Annyira kínos lett Elon Musk, hogy minden Teslát eladott az építőipari óriás

Lemondott az amerikai nagykövet, mert nem bírta nézni, hogy Trump az oroszokat támogatja

Egy felfedezésre váró európai csoda: ilyen a helyi Kalifornia

Elfogyott Németország ereje, ténylegesen leszámolnak a merkeli örökséggel

Ennyi volt: kivonul Magyarországról a légitársaság
