A 2010. októberében bekövetkezett devecseri vörösiszap-katasztrófát követően a térségben megnőtt a rosszindulatú daganatos betegségek gyakorisága - derül ki a Veszprém Megyei Kormányhivatal jelentéséből. A vizsgálat tükrében a kormányhivatal azt valószínűsíti, hogy a lakosság nagyobb mértékű orvoshoz fordulásának és az orvosok onkológiai ébersége miatt emelkedett meg a vörösiszap katasztrófát megelőző évekhez képest a rosszindulatú daganatos betegségek gyakorisága.

A katasztrófa egészségkárosító hatásának vizsgálata érdekében 2011-ben az Országos Onkológiai Intézet, Klinikai Sugárbiológiai és Diagnosztikus Onko-Cytogenetikai Osztálya az érintett lakosság körében 4 éves követéses vizsgálatot indított. A vizsgálat során a vörösiszap katasztrófával összefüggésbe hozható genetikai elváltozást nem találtak, amely daganatos betegségek kialakulását eredményezhetné a közeljövőben.

Kapcsolódó

A jelentésből kiderült, hogy a tíz Veszprém megyei járás közül a Devecseri járás mind a két nem esetében az országos szinthez képest rosszabb általános halandósági mutatóval rendelkezik. A férfi lakosság körében 24 százalékkal, a nők körében 15 százalékkal volt magasabb a halandóság szintje az országoshoz képest.

"A kiemelt daganatos megbetegedések közül a járás férfi lakosai körében a magyar férfiakat jellemző átlagos szintnél 33 százalékkal volt magasabb az ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganatos megbetegedés, 20 százalékkal a légcső, hörgő és tüdő és 22 százalékkal a vastagbél, végbél és anus rosszindulatú daganatos megbetegedés. A járás női lakosainak megbetegedési szintje a légcső, hörgő és tüdő daganata esetében 58 százalékkal volt magasabb az országos szintnél" - olvasható a Veszprém Megyei Kormányhivatal összegzésében.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az ügyben tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Tizenhárom vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott az ügyész a Győri Törvényszéken.