Sem Magyarország sem Európa demográfiai mutatói nem állnak jól. Egyre csökkenő születésszámmal és idősödő társadalommal kell szembenéznie a gazdaságoknak. Az EU átlagos termékenységi mutatója 1,5 alatt mozog, hasonlóan Magyarországéhoz, ahol 2025 októberi adatok szerint 1,3 az átlagos termékenységi mutató. Az elöregedő társadalom és az alacsony születésszám közös kihívás, amit sok országban családpolitikai eszközökkel próbálnak enyhíteni, de ezek az intézkedések rövid távon egyelőre hatástalanok.

A KSH adatai szerint Magyarország lakosságszáma 9,5 millió körül van, ilyen alacsony lélekszám 1952-ben volt utoljára.

Ez a gazdaság öl? A család Isten tervében, demográfiai paradoxon címmel tartott online webináriumot a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Demográfiai Szakosztálya, a társulás több részből álló sorozatot indított a demográfiai kihívásokról. A demográfiai válságról az Ecomomxom is több cikkben beszámoltunk. Itt és ebben a cikkben is.

A születések száma Magyarországon egy megállíthatatlannak tűnő zuhanást mutat. A napokban jelentek meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberi demográfiai adatai, ami szerint idén ősszel is jóval többen haltak meg, mint ahány újszülött felsírt a szülőszobákban. Az előzetes adatok szerint októberben 5979 gyermek született, és 10 333 fő halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 10 százalékkal csökkent, a halálozásoké 6,8 százalékkal mérséklődött ugyan.

De idén január és október között ezer lakosra 7,6 élveszületés és 13 halálozás jutott.

A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,31, egy évvel korábban 1,39 volt. Ezer 15–49 év közötti nőre 35,3 élveszületés jutott, 1,9 ezrelék ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Közgazdászok szerint a magyar népesség fenntartásához legalább 2,1 gyermeknek kellene szülnie minden szülőképes korú nőnek.

A MTK webináriumán felidézték Ferenc pápa és több szerzőtársa könyvét, aminek a címe „Ez a gazdaság öl”. A pápa élesen bírálta a kirekesztésen és egyenlőtlenségen alapuló gazdaságot. A katolikus egyház vezetője elutasította a pénz bálványimádását és a korlátlan piaci egyeduralmat, hangsúlyozta, hogy ezek a rendszerek korrupciót szülnek és figyelmen kívül hagyják a társadalmi befogadást.

Az elmúlt 50 év legnagyobb változása a globalizáció volt, aminek az lett az eredménye, hogy a fejlődő világban csökkent a születések száma – hangzott el az online konferencián.

Azért szólal meg az egyház társadalmi és gazdasági kérdésekben is, mert a kereszténységnek van társadalmi üzenete, mégpedig az, hogy az ember a társadalom minden tevékenységének fontos eleme, így a gazdaságnak is. A gazdaság célja pedig nem a haszonszerzés, nem a pénz felhalmozása, hanem az ember kellene, hogy legyen – mondta Székely János teológus, a Szombathelyi egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

A teljes embert, a test és a lélek összhangja alkotja. Alapvető üzenete a katolikus egyháznak, hogy a magántulajdon feletti jog, az nem egy mindenek feletti jog.

Az emberek csak vagyonkezelők az alatt a rövid idő alatt, amíg a földi életüket élik – hangsúlyozta a püspök.

Kapcsolódó

A teológus rámutatott arra az egyenlőtlenségre, hogy a világ nyolc leggazdagabb emberének annyi vagyona van, mint a föld szegényebb lakosságának, négymilliárd embernek összesen. 

Úgy fogalmazott igazságtalan a világ berendezkedése, az egyház azt tanítja, hogy a vagyonkoncentrációt meg kellene állítani. XVI. Benedek pápa szerint egy világtekintélyre lenne szükség, aki világszinten vagyonadókat vezet be. Egy másik alapelv szerint, a munka alapvető emberi jog, ezért az általános foglalkoztatottság kellene, hogy legyen minden állam célja. Úgy véli, a mai gazdasági rendszert nehéz fenntartható fejlődési pályára állítani, az emberiség egy száguldó autó, és semmi nem tudja megállítani, csak az, ha falba ütközik. 

A gyermek jelenti a jövőt

A nyugdíjszemléletet meg kell változtatni, egy befektetési szemléletre van szükség – mondta Botos Katalin közgazdász, egyetemi tanár, volt miniszter. Vagyis a lényeg, hogy azért is vállaljanak gyermeket a magyarok, mert a gyermek a nyugdíjrendszer fenntartásának nagyon fontos része. Paradigmaváltásra van szükség, és testvéri közösségre a családokban, vagyis hogy ne csak egy gyermeket vállaljanak a magyarok, hanem kettőt vagy annál többet is.

Felborult az egyensúly, egy rabló gazdálkodásnak vagyunk tanúi, amit a gazdasági érdekcsoportok uralnak – fogalmazott Benda József szocializációkutató, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke. A rendszerszintű átalakulás, ami ennek a következménye demográfiai krízishez vezetett, de túl nő azoknak az érdekcsoportoknak a hatáskörén, akik ezt elindították és ennek a haszonélvezői.

De számos más tünetet is meg lehet fogalmazni, mindenki a pénz rabszolgájává vált. A fogyasztói társadalom a környezet pusztításához vezet. Utalt az emberi erőforrások túlzott kihasználása, az nők munkaerőpiaci helyzetére. Példaként említette, hogy az 1950-es években tömegesen kényszerítették az anyákat a hathetes gyermekágyi időszak után a munkaerőpiacra.  

Már sokféle válság alakult ki, érték- termékenységi- és demográfia válsággal is szembe kell néznünk. Az 1950-es 1960-as években a nők harmada dolgozott, ez a 70-es évekre már 50-70 százalékra változott, ma pedig a nők 90 százaléka munkába jár. Az 50-es 60-as években Magyarországon a családokban a két-három testvér is volt, a hetvenes években már átlagosan két gyermeket vállaltak a szülők, ma pedig az egygyermekes családmodell az általános, de sok a gyermektelen szülőképes korú is. A meddőség az 1950-es 1960-as években a párok 15 százalékát érintette, ez már 35 százalékra emelkedett. 

A pénz csak egy darabig boldogít

A keresztény üzenet szerint az élet célja nem a termelés, nem a GDP, hanem a szeretet. Rengeteg kutatás azt támasztja alá, hogy ez valóban így van.

A boldogság görbe szerint, ha az anyagi jólét növekszik, akkor egy darabig a boldogságérzet is nő, de egy idő után nem, sőt az érzet elindul lefelé. 


Benda József szerint, ha nem fogadjuk el, hogy a gyermeknevelés is munka, akkor egy olyan kényszerpályára kerül a gazdaság, aminek most is látszanak az eredményei és ez már a demográfiai mutatókban is megjelenik. A teljes körű foglalkoztatásba nem számolják bele a láthatatlan munkát, ami a GDP 30 százalékát jelenti. Példaként említette, hogy egy gyermek 18 éves korig történő felnevelése 40 ezer órát jelent. Két gyermek esetén ez 44 ezer órára emelkedik a hivatalos nyolc órás munka mellett. Három vagy több gyermek felnevelésekor pedig ez plusz 60-80 ezer órát is jelent. 

Ez nem azt jelenti, hogy minden nőnek a fakanál mellett a helye – csupán a gyermeknevelés fontosságát hangsúlyozta Benda József. A családpolitikai intézkedések egyelőre nem hozták el a várva várt fordulatot a népességcsökkenésben. A kormányzati stratégiák hatására a termékenységi mutatók lassú javulása elképzelhető, de az elöregedő társadalom és népességcsökkenés további kihívásokat jelent majd a gazdaság számára – hangzott el a webináriumon.