A magyar kormány évente több százmilliárd forintot költ családtámogatásokra, mégis drámaian csökken a születésszám. A termékenységi ráta a 2021-ig tartó fellendülés után 1,61-ről 2025-re 1,27-re esett vissza, miközben 85 százalékkal többen halnak meg, mint ahány gyermek születik. A demográfiai válság mögött nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és kulturális átrendeződések is állnak – állítja Benda József szocializációkutató, akivel legújabb podcastadásunkban beszélgettünk.
Tieger Endre, 2025. augusztus 11. Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás - Dr. Benda József, szocializációkutató
Benda József szerint a népességfogyás nem pusztán statisztikai kérdés, hanem egy többgenerációs, történelmi hatásokkal terhelt társadalmi folyamat. A nők tömeges munkavállalása, a családi egyensúly felborulása, a gyermeknevelés láthatatlanná tétele mind hozzájárult ahhoz, hogy mára a magyarság társadalmi és biológiai értelemben is zsugorodó közösséggé váljon.
A beszélgetésből kiderül:
- Miért paradox, hogy a nők munkavállalása nélkül nem maradunk versenyképesek, de így még kevesebb gyerek születik?
- Hogyan járult hozzá a XX. század viharos történelme a ma tapasztalható demográfiai hanyatláshoz?
- Miért nem elegendőek a pénzügyi támogatások a születésszám növeléséhez?
- Hogyan lehetne újraértékelni a szülői munkát, és visszabillenteni a társadalmi egyensúlyt?