Schiffer András ügyvéd a közösségi oldalán számolt be arról, hogy a Kúria – az általa képviselt Horváth Nándor László debreceni polgár felülvizsgálati kérelmének helyt adva – megváltoztatta a Debreceni Törvényszék ítéletét, és megsemmisítette a vármegyei katasztrófavédelmi hatóságnak a debreceni CATL-beruházásra kiadott engedélyét.

Ezen túl a hatóságot a Kúria új eljárás lefolytatására is utasította, mondván, hogy megsértette a nyilvánosságra – kifüggesztés, közmeghallgatás – vonatkozó szabályokat.

Ugyanakkor a kínai Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) azt közölte az Economxszal, hogy a Kúria november 29-én szóbeli határozatot hozott a CATL iparbiztonsági engedélyének megsemmisítésére a biztonsági jelentés közzétételének formai hibája miatt. Szerintük az engedély alapját képező biztonsági jelentéssel vagy bármilyen biztonsági kérdéssel kapcsolatosan a Kúriának nem volt kifogása. 

Az ítéletnek nincs közvetlen hatása a kivitelezési munkálatok folytatására a CATL debreceni beruházásán, mivel a bírósági döntés a társaság egységes környezethasználati engedélyének, illetve építési engedélyének érvényességét nem érinti. Így a CATL folytatja a debreceni gyár folyamatban lévő építését, és megteszi a szükséges lépéseket az iparbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges összes követelmény teljesítése érdekében

– közölte a kínai cég. 

Az akkumulátoripar egy olyan új technológia, amire még a környezetvédelmi jogalkotás nem készült fel. De ez még pótolható, ha nem a politikai térben rendezzük ezeket a vitákat, hanem szakmai szempontokat veszünk figyelembe

–nyilatkozta Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője korábban az Economxnak, amikor megvilágítottuk az akkumulátoripar magyarországi helyzetét. Ugyanis szerinte még mindig nem áll készen Magyarország a CATL-re, és ez nem a kínaiak hibája.

Kiderült, az akkumulátoripar ezzel magyarázható, nem pedig a munkahelyteremtéssel

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkahelyek az akkumulátoriparban című konferenciáján kiderült, úgy sikerült megalkotni hazánk akkumulátoripari stratégiáját, hogy a tervezők nem számoltak a magyar munkaerő-piaci sajátosságokkal. De akkor miért támogatja álláshelyenként több mint hatvannégy millió forinttal a magyar állam a betelepülő ázsiai akkumulátoripart? Bővebben --->