Kunetz a várólista alakulását vizsgálta az elmúlt öt év során és arra a következtetésre jutott, hogy Kásler humánminiszter kijelentésével szemben, mely szerint 5 év alatt 70 ezerről 28 ezerre csökkent volna a várakozók száma, alapvetően éppen hogy nem változott a várólisták tartalma és számadatai az elmúlt években - olvasható a portálon vezetett blogjában.

A várólisták szinten tartásának kényszere mindazonáltal súlyos problémákhoz vezet, a sebészeti ellátások területén például főképpen az altatóorvos-létszámhiány miatt jönnek elő a betegek életét veszélyeztető kreatív megoldások a kórházakban - írja Kunetz Zsombor.

Kapcsolódó

Példaként a BAZ Megyei Kórházat említi, ahol pár éve összevonták a miskolci Semmelweis kórház és a BAZ Megyei Kórház Általános Sebészetét és az Urológiai osztályát, az intenzív osztályos kapacitást viszont nem bővítették ennek megfelelően. Így, mint azt egy helyi forrástól megtudta, a veszélyes műtéteken átesett betegeknek sem jut hely az intenzív osztályon.

A hirtelen megnövekedett betegszámot a műtétes szakmák sem tudják ellátni, az operatív szakmák képviselőinek sokszor csak a "saját betegekre" marad energiája valamint folyamatos a politikai nyomás a kórházbezárások miatt megnövekedett várólista csökkentésére, ennek következtében az akut azaz sürgős műtétek háttérbe szorultak - írta egy aggódó dolgozó Kunetznek.

"Így alakulhatott ki az az íratlan szabály az egyik sebészeti osztályon, hogy a »hosszú várólista miatt« elektív azaz tervezett műtét, sürgős műtét miatt nem maradhat el, így például egy délelőtt érkező vérhányással jelentkező páciensnek sokkal kisebb a túlélési esélye, mivel délután 4 óráig szinte soha nincs szabad műtő. Ennek eredménye hogy mivel sok akut beteget később operálnak meg, így magas a vérzéses vagy septikus shockos kritikus állapotú betegek aránya, ami tovább terheli a csökkent kapacitással működő intenzív osztályt."

"Mivel intenzív osztályos ágyat fenntartani nagy kockázatú műtéten átesett páciensek számára szinte lehetetlen így, a nagyérműtétek, máj- vagy hasnyálmirigyműtétek után a betegeket osztályos őrzőkbe helyezik el, ahol szintén nincs elegendő orvos és nővér illetve általános az eszközhiány. Ezt a jelenséget a dolgozók csak »orosz rulettnek« nevezik, nem véletlenül" - idézi a szakértő a forrást.

"A megnövekedett ellátási területhez az infrastruktúra is kevés, fertőző betegeket nem tudnak elkülöníteni, így az utóbbi időben nagyban megnövekedett a kórházi fertőzések száma a kórházban."

A helyi forrás arról a szakmailag, orvosetikailag elfogadhatatlan gyakorlatról is ír, mely szerint a kapacitásszűke miatt gyakran előfordul, hogy ugyanabban a műtőben operálnak meg két beteget, ami kimeríti a beteg veszélyeztetését.

A sürgős, akut műtét tervezett műtét mögé sorolása a szakértő szerint országos trend, a tervezett programnak le kell mennie, különben tovább nő a várólista és elmarad a hálapénz is.

Így elkezdődik a farsang az egészségügyben, aki van, az éppen annak öltözik, aki nincs, így lesz az urológusból sürgősségi orvos, a kardiológusból altatóorvos - fogalmaz Kunetz Zsombor.