Szédítően beindult a német Rheinmetall, amely szerte Európában terjeszkedik. Nálunk alig két hónapja adta át negyedik magyarországi üzemét Szegeden. A német fegyveróriás Zalaegerszegen harcjárműveket, Várpalotán lőszereket gyárt, Budapesten pedig egy védelmi digitalizációval foglalkozó közös céget működtet a 4iG-vel.
Rheinmetall szókimondó vezérigazgatója, Armin Papperger a Financial Timesnak most elárulta: cége mintegy 40 milliárd eurót szerzett meg egy 2022-ben bejelentett 100 milliárd eurós különalapból, amelyet az elhanyagolt német fegyveres erők átalakítására szántak, és úgy véli, hogy 2030-ra közel 300 milliárd euró értékű szerződést szerezhet meg Európában.

Ez az Európai Bizottság becslései szerint az EU-tagállamok által az adott időszakban elköltött, nagyjából 2000 milliárd eurós védelmi kiadás 15 százalékát tenné ki, amennyiben betartják NATO-kötelezettségeiket.

Papperger, aki azt állította, hogy a tüzérségi és harckocsispecialista Rheinmetallnak néhány évvel ezelőttig „fogalma sem volt” a műholdakról, azok után, hogy a német parlamenti képviselők decemberben jóváhagyták a vállalat első, akár 2 milliárd euró értékű műholdgyártási szerződését, amely a finn Iceye-jal közös vállalkozás részeként jön létre.

Határ a csillagos ég

A napokban számoltunk be róla az Economxon, hogy a Rheinmetall tárgyalásokat folytat egy közös ajánlatról is, amelynek célja Elon Musk Starlink internetszolgáltatásának megfelelő rendszer kiépítése a német hadsereg számára. 

A Rheinmetall szédítően sokféle technológiába és földrajzi területre törekszik, miközben Papperger egy több területre kiterjedő csoporttá kívánja alakítani, hasonlóan a nagy amerikai védelmi vállalkozókhoz.

A német fegyveróriás tavalyi bevételei várhatóan meghaladják a 10 milliárd eurót, ami több mint kétszerese a 2021-es szintnek, Oroszország ukrajnai inváziója előtt. 
Armin Papperger (balra), a Rheinmetall vezérigazgatója a Szövetségi Védelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón beszél, míg Boris Pistorius (jobbra, SPD), a szövetségi védelmi miniszter a másik asztalnál áll. 2025. december 3., Berlin
Armin Papperger (balra), a Rheinmetall vezérigazgatója a Szövetségi Védelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón beszél, míg Boris Pistorius (jobbra, SPD), a szövetségi védelmi miniszter a másik asztalnál áll. 2025. december 3., Berlin Kép: Getty Images / picture alliance, Annette Riedl
Pappergernek azonban sokkal nagyobb ambíciói vannak, és 2030-ra 50 milliárd eurót céloz meg, mivel úgy véli, hogy a Rheinmetall profitálhat az EU védelmi kiadásainak növekedéséből.
Friedrich Merz német kancellár, amikor tavaly tavasszal hivatalba lépett, megfogadta, hogy felépíti Európa legerősebb hagyományos hadseregét, és korlátlan hitelt szabadított fel a finanszírozáshoz.

Európa legerősebbje: már fegyverkeznek a németek, pusztító támadásokra készülnek

Kiszivárgott a németek új biztonságpolitikai programja, amelyről a jövő héten zárt ajtók mögött tárgyal a szövetségi kormány. Az Oroszország elleni felkészülés jegyében brutális fegyverkezésbe kezdenek, hogy Európa legerősebb haderejeként képesek legyenek „mélyen behatolni az ellenség hátába”.
A támogatók számára a csoport terjeszkedése természetes következménye annak, hogy Németország úgy döntött, túllép a második világháború utáni katonai tartózkodás korszakán.

„A Rheinmetallban egy olyan szereplővel rendelkezünk, amely képes nagy megrendeléseket kezelni, nagy mennyiségben termelni, és egyenrangú félként áll a globális védelmi vállalatokkal...A bővítés mértéke kivételesnek tűnhet. De rendkívüli idők járnak” 

– mondta Andreas Mattfeldt, a költségvetési bizottság kereszténydemokrata képviselője és a védelmi kiadások szakértője.
Tüzérségi lövedékek sorakoznak a Rheinmetall lőszergyártó tüzérségi üzemének lőszerrakodó és csomagoló csarnokának (LAP) raktárában, Unterluessben, Németországban.
Tüzérségi lövedékek sorakoznak a Rheinmetall lőszergyártó tüzérségi üzemének lőszerrakodó és csomagoló csarnokának (LAP) raktárában, Unterluessben, Németországban. Kép: Reuters, Annegret Hilse
Mások számára ez aggodalomra ad okot. Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet vezetője és a német gazdasági minisztérium védelmi iparral foglalkozó tanácsadója azt mondta:

„Amit a Rheinmetall jelenleg kínál, az a védelmi minisztérium koordinációs problémájának megoldása. Azt mondják: »ne aggódjatok, mindent megcsinálunk«. A verseny szempontjából ez egyértelműen nem túl egészséges.”

A 136 éves vállalat vagyona a német történelem különböző korszakain keresztül hullámzott. Az első világháború után az ágyúgyártó cég ekék és írógépek gyártására váltott, amikor az országot demilitarizálásra utasították, de ezt követően a náci hadigépezet kulcsfontosságú részévé vált. A hidegháború alatt lövegtornyokat szállított nyugatnémet harcjárművekhez. A berlini fal 1989-es leomlása azonban arra kényszerítette a céget, hogy befektessen gépjárművek gyártásába.

Most, hogy Németország a világ negyedik legnagyobb védelmi költségvetésével büszkélkedhet, a Rheinmetall arra készül, hogy eladja autógyártó részlegét, hogy a fegyverekre összpontosíthasson, és számos irányban terjeszkedik.

  • Tavaly elkezdte gyártani az F-35-ös vadászgépek törzseit, majd saját fegyveres drónok gyártásába kezdett, és bejelentette, hogy megvásárolja első hajógyárát.
  • Ezzel egyidejűleg a vállalat földrajzilag is terjeszkedett, a helyi gyártást felhasználva kapacitásépítésre és politikai támogatás megszerzésére. Lőszert és páncélozott járműveket gyárt Európa-szerte, és az amerikai piacra is próbál betörni.
Taktikai rakétarendszer (ATACMS) a Rheinmetall lőszergyártó tüzérségi üzemének avatóünnepségén, Unterluessben, Németországban, 2025. augusztus 27-én.
Taktikai rakétarendszer (ATACMS) a Rheinmetall lőszergyártó tüzérségi üzemének avatóünnepségén, Unterluessben, Németországban, 2025. augusztus 27-én. Kép: Reuters, Annegret Hilse
Benjamin Heelan, a Bank of America elemzője szerint a Papperger „nagyon jó munkát végzett a Rheinmetall bővítésében és diverzifikálásában”, hivatkozva a közös vállalkozásaira olyan vállalatokkal, mint az olasz Leonardo, vagy az amerikai dróngyártó Anduril.

A gyors terjeszkedés megrémítette a riválisokat

A Financial Times beszámolója szerint a konkurenseket bosszantja, hogy a tisztviselők nyílt pályázat kiírása nélkül ítéltek oda szerződést a Rheinmetallnak egy tengeri lézerrendszer fejlesztésére, annak ellenére, hogy egy riválisnak már volt egy kész megoldása. A műholdszerződést is verseny nélkül ítélték oda nekik.
Sebastian Schäfer, a zöldek képviselője, a költségvetési bizottság tagja szerint úgy tűnik, mintha Berlin

„átláthatóság nélkül építené a Rheinmetallt Európa-bajnokká”.

A német védelmi minisztérium közölte, hogy a beszerzési döntéseket a fegyveres erők igényei határozzák meg egy olyan folyamatban, amely „szigorú szabályozás és szoros politikai ellenőrzés alatt áll”.
A Rheinmetall nem nyer mindent. Nemrégiben elvesztette a finn Patria ellen egy 6x6-os páncélozott jármű építésére kiírt pályázatot. A döntés azonban arra késztette öt német tartományi vezetőt, hogy a védelmi minisztériumot a döntés újragondolására szólítsák fel – ami Papperger politikai befolyásának jele.

A Rheinmetall bennfentesei szerint a legnagyobb kihívásaikra – a kapacitásra és a sebességre – koncentrálnak.

A Rheinmetall lőszergyárakat hoz létre Európa-szerte azzal a céllal, hogy 2027-re évente 1,1 millió 155 mm-es tüzérségi lövedéket gyártson – szemben a 2022-es 70 ezerrel.

„A legnagyobb kihívás most az összes új telephely felépítése” – mondta az egyik vezető.

A kritikusok attól tartanak, hogy Papperger, aki a nagy német szerződésekről szóló tárgyalásokat vezeti, átveri a beszerzési tisztviselőket. „A vállalat számára nem igazán számít, ha egy projekt késik” – mondta egy európai tisztviselő. „Miután megkapták a szerződést, hihetetlenül valószínűtlen, hogy visszavonják tőlük.”

A Rheinmetall részvényárfolyama – amely 2022 eleje óta 21-szeresére emelkedett – az utóbbi időben ingadozott, nem utolsósorban Donald Trump amerikai elnök erőfeszítései miatt, hogy Kijevet békemegállapodásra kényszerítse Moszkvával.

Az elemzők továbbra is optimisták. A Morgan Stanley nemrégiben a Rheinmetallt nevezte meg a 2026-os európai védelmi szektor első számú jelöltjének. A német tisztviselők a maguk részéről nyugodtak a cég növekedésével kapcsolatban.
Augusztusban, Alsó-Szászországban egy új Rheinmetall lőszergyár avatóünnepségén Boris Pistorius védelmi miniszter egyenesen Pappergerre mutatott, és azt mondta:

„Azt akarjuk, hogy sikeres legyen, mert a sikere biztonságot jelent országunk számára”

idézte fel a Financial Times.

Felfoghatatlan összeg: kiderült, pontosan mennyibe kerül nekünk a magyar hadsereg felfegyverzése

A Krím 2014-es annexiója, Donald Trump figyelmeztetése és az ukrajnai háború végleg eldöntötte a kérdést, Magyarországnak fegyverkeznie kell. De vajon mekkora számlát generál a biztonságunk? A NATO adatai alapján 2014 és 2025 között szédítő mennyiségű közpénz, több mint 10 ezer milliárd forint áramlott a magyar védelmi szektorba. Mutatjuk a mérleget és a térképet, hogy hova tűnt a pénz.