A februári „meglepetés infláció” publikálása előtt és után is Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is többször megszólalt az elszálló élelmiszerárak miatt, amelyek szerintük „elfogadhatatlanok”. Majd a kormány lépett és határozatot hozott:

március 17-től május 31-ig 30 termékcsoportnál 10 százalékban maximálja a kiskereskedők által alkalmazható árrést, aminél pedig ez alatt az érték alatt volt korábban az árrés, ott nem haladhatja meg ezt a korábbi szintet.

Kapcsolódó

A rendelet kiterjed:

az üzletekre, a bevásárlóközpontokra és az online kereskedelemre is, de csak azon boltok esetében, amelyek főtevékenységként az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végzik, és nettó árbevételük a 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot;

  • 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértéke nem haladhatja meg a 10 százalékot;
  • az árréskorlátozás betartását a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatalok ellenőrzik;
  • a korlátozást megszegő kiskereskedők 500 ezer és 5 millió forint közötti bírságra számíthatnak.

A Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára korábban az ATV-nek azt mondta: az árrés nem egyenlő a profittal, ebből fedezik ugyanis a boltok a költségeiket, így többen is szorult helyzetbe kerülnek majd.

„A kereskedő sem szeretné az inflációt növelni. A kereskedő is abban érdekelt, hogy a fogyasztás növekedjen. Nagy kérdés, hogy ki tudja, és meddig tudja ezt a veszteséget viselni” – fogalmazott Kozák Tamás.

Kiemelte: a kiskereskedelmi forgalom 85-90 százalékát érinti a korlátozás és minden 1  százalékos árcsökkenés 150-200 milliárd forint eredménycsökkentést jelent.

Az árrésstopba bevont termékek köréről ITT írtunk.