Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei aratási munkák a megszokottnál jóval korábban, már június 8-10. között megkezdődtek. Ez egyértelműen a klímaváltozás következménye – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az InfoRádióban.
Petőházi Tamás közölte: ilyenkor az őszi árpát, a búzát és a repcét takarítják be.
- Az őszi árpánál már látszik a visszaesés: az aratás nagyrészt véget ért, az országos átlaghozam 4,3-4,4 tonna hektáronként, szemben a tavalyi 5,6 tonnával.
- Az őszi búzánál még zajlik a betakarítás, de a termés itt is gyengébb lehet a vártnál: vannak olyan térségek, ahol csak féltermés várható, a hektáronkénti átlag pedig 3,6-3,7 tonna körül alakulhat. A várt 5 millió tonna helyett 4 millió tonna búza sem lesz az országban.
Petőházi Tamás szerint
ez az ágazat szintjén több százmilliárd forintos kiesést jelenthet.
Mint fogalmazott, nagyjából kétmillió tonnával kevesebb terményt arathatnak le idén nyáron, mint amennyit általában szoktak, ami „túlélési üzemmódba” helyezi a gazdaságokat.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint abban bíznak, hogy a kukorica és a napraforgó még kompenzálhatja a kiesést, ha túlélik a kánikulát és elegendő csapadék érkezik.
Mint mondta még: a helyzetet nehezíti, hogy az exportpiacok sem kedveznek a termelőknek.
A forint erősödése miatt az elmúlt időszakban 380 forintról 350 forintra gyengült az euró árfolyama, így tonnánként 7-9 ezer forinttal kevesebbet kapnak az exportált gabonáért, mint egy évvel korábban.
A kenyér és a liszt árának alakulásával kapcsolatban kifejtette: Magyarországon a gabona árát alapvetően a nemzetközi piacok határozzák meg. Amikor jelentős exportkészletek állnak rendelkezésre, az exportárak a hazai árakra is hatással vannak.
Jelenleg azonban az exportálható gabonamennyiség jelentősen csökkent, ami a későbbi árakra is hatással lehet. A termékpálya elején ugyanakkor a vetőmagtermesztők és a szántóföldi növénytermesztők állnak, utánuk következnek a kereskedők, a felvásárlók, a malomipar és végül a pékek.
A szakember szerint nem lehet előre megmondani, hogy a termékpálya végén szereplők miként tudják majd érvényesíteni az áremelési igényeiket.