Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar gabonaágazat hosszú távú versenyképessége nem a tömegtermelésben, hanem a prémium minőségű alapanyagok előállításában és a hozzájuk kapcsolódó feldolgozóipari piacok kiépítésében rejlik – erről beszélt az Agroinformnak Király Roland malomtulajdonos és Szirmai Balázs termelő.
A szakértők szerint a jövő kulcsa az, hogy a termelők ne csak alapanyagot adjanak el, hanem maguk is részt vegyenek a piac formálásában.
„A prémium minőség az egyetlen kitörési út”
A magyar gabonapiac jelenlegi helyzetéről Király Roland úgy fogalmazott: a klasszikus tömegtermelésre épülő modell egyre kevésbé működőképes.
„A búza ma is az európai ember egyik legfontosabb és legolcsóbb fehérjeforrása, de egyáltalán nem mindegy, milyen minőség kerül a polcra” – mondta.
A szakember szerint a liszt minősége ma már sokkal összetettebb kérdés, mint a hagyományos BL-jelölések vagy a fehérjetartalom önmagában.
A liszt „rejtett nyelve”: fehérje, sikér és W-érték
Király Roland hangsúlyozta: a fogyasztók többsége ma még mindig kevés információ alapján választ lisztet, pedig a valódi minőséget több paraméter együtt határozza meg.
A legfontosabb mutatók:
- fehérjetartalom (ideális esetben 13,5–15%)
- sikértartalom
- W-érték (sütőipari erő)
- hamutartalom (liszt típusa)
A sikér, ami a tészta szerkezetét tartja. Ha ez alacsony, nem lesz jó a kenyér minősége – mondta az Agroinformnak Király Roland.
A W-értékről szólva hozzátette:
– A 300–400 közötti érték már kiváló sütőipari alapanyagot jelez – magyarázta a szakember.
„A magyar búza túl gyakran alapanyagként hagyja el az országot”.
Szirmai Balázs termelő arról beszélt, hogy a hazai gabonatermelés egyik legnagyobb problémája az alacsony hozzáadott értékű export.
A magyar búzát gyakran kiviszik Olaszországba, feldolgozzák, majd késztermékként vásároljuk vissza magasabb áron
– mondta Szirmai Balázs.
Szerinte ez a modell hosszú távon nem fenntartható, mivel a profit nem a termelőknél keletkezik.
Piacot teremteni, nem csak kiszolgálni
A termelő szerint a megoldás a prémium alapanyagok tudatos előállítása és a hozzájuk kapcsolódó piacok kiépítése.
„Mi abból indultunk ki, hogy a prémium lisztek piacán lehet igazán versenyképesnek lenni. Ha egy alapanyagból 4–500 forintos liszt készül, az teljesen más gazdasági logika” – mondta Balázs.
Hozzátette: a prémium búzaprogram célja, hogy az értéklánc minden szereplője nagyobb hozzáadott értéket tudjon realizálni.
Technológia nélkül nincs prémium minőség
A termelő szerint a prémium búza előállítása nem pusztán fajtakérdés.
„Nem elég a jó genetika. A vetés ideje, a tápanyagutánpótlás és a folyamatos monitorozás mind döntő tényező“ – szögezte le a szakember.
Szirmai Balázs szerint Magyarország nem tud versenyezni a világ óriás gabonatermelőivel.
„Kanadában és Ausztráliában sokszázezer hektáros gazdaságok vannak. Mi nem tudunk méretben versenyezni, ezért minőségben kell kiugrani” – mondta a termelő.
Összegzés: saját piac, saját szabályok
A megszólalók egyetértenek abban, hogy a magyar agrárium jövője a prémium, magas hozzáadott értékű termékpályák kiépítésén múlik.
A cél nem pusztán a jobb búza előállítása, hanem egy olyan rendszer létrehozása, ahol:
- a termelő nem csak alapanyagot ad el,
- hanem részt vesz a feldolgozás értékében is,
- és aktívan alakítja a piacot.
A szakértők szerint ez lehet az egyetlen fenntartható út a magyar gabonaágazat számára a globális versenyben.