Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az egyes tagállamok által be nem szedett áfa összegére és a potenciálisan beszedhető áfához viszonyított arányára vonatkozó statisztikákat. Magyarországon az elmúlt évtized adatai alapján egy egyre eredményesebb áfabeszedés képe rajzoldódott ki.

Bár a tavaly közzétett becslés alapján úgy tűnt, hogy a 2020-as évben is egyenletes csökkenést mutat az áfa-csalás, a ma publikált végleges számok alapján kiderült, nem kis meglepetésre, hogy valójában még a vártnál is jobb eredményt ért el az ország. A 2020--as 5,1 százalékos áfarés döbbenetesen jó adat, a skandináv országokon kívül sehol máshol nem sikerült ennyire leszorítani az áfacsalást

– összegezte Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

A szakértő szerint az eredményesség javulásában jól követhetőek voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKAER (2015) vagy éppen az online számla (2018) bevezetése. Ugyanakkor az elmúlt időszakban valamelyest kevésbé volt egyértelmű a trend, mivel a 2019-es adat, ismeretlen okból magasabb lett a korábbi években. A 2020-as végleges adatokkal viszont újfent visszatért az ország a folyamatos javuló tendenciához.

Áfafegyelem: hatalmas a javulás

Az áfarésről szóló tanulmány készítői a Magyarországra vonatkozó részben kiemelik, hogy a 2020-as adat annak ellenére mutat hatalmas javulást, hogy a GDP koronavírus miatti beesése negatívan kellett volna, hogy az áfabeszedést befolyásolja.

Ennek ellenére,  Magyarország érte el a legnagyobb javulást 2019 és 2020 között. A 4,7 százalékpontos javulással leelőztük többek között a második helyezett Németországot (4,2 százalékpont) és a harmadik helyezett Hollandiát (4,1 százalékpont).

A jelentés készítői szerint a javuló adatokban részben a koronavírus járvány miatti támogató intézkedések – és ezen keresztül a csődök számának csökkenése –, valamint a szintén a járványhoz köthetően csökkenő készpénzforgalom is szerepet játszhatott. Végül csak tippelni lehet, de bizonyára a magyar eredmény kiugró javulásában az online számlarendszer 2020-as kiterjesztése, illetve akár az otthonfelújítási támogatás bevezetése is közrejátszhatott, hiszen mind a két esetben az áfaelkerüléssel kiemelten fertőzött terület esetében vált alapkövetelménnyé a számlák kibocsátása.