Az egyes szektorokat eltérő mértékben fogja érinteni a többlet-adóterhelés, leginkább a bankszektort és az energiaágazatot (csaknem 300-300 milliárd forint összegben), felbukkan a korábban parkolópályára helyezett reklámadó, megadóztatásra kerülnének (utasszám alapján) a légitársaságok, amely szintén példátlan a magyar adótörténelemben.

A csomag nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy az ágazati különadók tervezett 800 milliárd forintos összege csaknem másfélszerese a teljes éves (2022-re előirányzott) társasági adóbevételnek és mintegy négyszerese a teljes illetékbevételnek – értékelt Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

Kapcsolódó

Az egyes szektorok extra terhelése beruházásaik elhalasztására késztetheti az iparági szereplőket és amennyiben a tulajdonosi elvárásaiknak meg kívánnak felelni, ezt valamilyen formában kénytelenek lesznek áthárítani a lakosságra, mindez további inflációgerjesztő hatású lehet - fogalmazott a szakember.

Az ágazati különadók mellett pedig mintegy 100 milliárd forint értékben további adóemelésekre is számítani kell: emelik például a népegészségügyi adót, a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját és változik a cégautók adózása.

Az adóemelésekkel és a beruházási és intézményi kiadások mintegy 1200 milliárdos megvágásával együtt az éves kiigazítás mérete nagyobb lehet, mint 2 ezer milliárd forint, amely a GDP 3 százalékát is meghaladhatja - mondta a szakértő.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy mivel több szektor is úgynevezett extraprofitot tud beszedni a mostani válságos időben, ennek megfelelően többletadót vár tőlük a kormány.

Csütörtökön pedig kiderült, hogy jókora, két évre tervezett kiigazításba kezd a magyar állam: nyolc ágazattól idén összesen mintegy 800 milliárd forintos többletadót akar beszedni, továbbá megemeli több termék adóját is, amelyekből összesen további 100 milliárd forintnyi idei bevételt vár. Az így idén befolyó bő 900 milliárd forintot pedig az ígéret szerint megpántlikázzák és a pénzből 700 milliárdot egy úgynevezett rezsivédelmi (a cél a jelenlegi fogyasztói árak megtartása, de jutna belőle az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációjára is), 200 milliárd forintot pedig egy honvédelmi alapba (ebből gyorsítanál a már korábban is tervezett haderőfejlesztést) teszik - hangzott el a csütörtöki kormányinfón.