Az Európai Bizottság (EB) aggodalommal követi a magyarországi eseményeket a migránsok kezelését illetően - mondta Mina Andreeva helyettes vezető szóvivő, aki megismételte Dimitrisz Avramopulos migrációért felelős biztos kijelentését, miszerint falak nem biztosíthatnak tartós megoldást, csak átterelik a forgalmat máshová. Vannak erre más, hosszabb távon jobban működő megoldások.

Pénteken az Európai Bizottság szóvivői hangsúlyozták, hogy a külső határok védelme a tagállamok a felelőssége. A határokon épülő kerítésekkel kapcsolatos folyamatos visszatérő újságírói kérdésekre válaszolva Natasha Bertaud, a bizottság szóvivője rámutatott: még nem fogadtak el közös uniós szabályokat a migrációs válság kezelésére, amíg ez nincs meg, addig a tagállamoknak képesnek kell lenniük a hozzájuk érkező emberek menedzselésére, képesnek kell lenniük ellenőrizni, kik lépnek be a területükre.

Kapcsolódó

A magyar eljárásra vonatkozó kérdésre válaszolva Bertaud általánosságban szólva elmondta: a schengeni szabályok értelmében van arra lehetőség, hogy tagállamok az illegális határátlépést büntessék, amikor ezeket a szabályokat többször megsértik. Erre vonatkozóan más tagállamoknak is vannak törvényei. Az új magyar szabályozással kapcsolatban nem is ez az, amit vitat a bizottság. A bizottság aggodalma az új törvénnyel kapcsolatban a menedékkérők alapvető jogainak tiszteletben tartására vonatkozik. Arra, hogy a menedékkérőket megfelelően informálják-e arról, hogy mi történik velük és hogy megkapják-e a szükséges segítséget.

A bizottság már kért a magyar kormánytól írásban további információkat a szeptember 15-től hatályba lépett szabáyozásról, a törvénynek a jogi elemzése, hogy mennyire van összhangban az uniós joggal, pedig folyamatban van.

A kötelező kvótákkal kapcsolatban korábban a sajtóhírekben felmerült, hogy az Európai Bizottság eltekint ettől. A pénteki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az Európai Bizottság nem változtatott a javaslatán, továbbra is szükségesnek tartja a 120 ezer migráns áthelyezését. Továbbá azt is hozzátették - ahogy ezt Avramopulosz is kijelentette a csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján is -, az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy Magyarország nem tekinti magát frontországnak, ezt a bizottság tiszteletben tartja. Ugyanakkor az EB enyhíteni szeretné az Olaszországra és Görögországra nehezedő nyomást és ebben a kérdésben tovább szeretne lépni.