BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A magyar munkaerőpiac legdrágább hazugsága: miért dobjuk ki a legtapasztaltabbakat?

Miközben a magyar munkaerőpiac drasztikus létszámcsökkenéssel küzd, a vállalatok a diszkriminatív HR-szűrők miatt módszeresen és idő előtt szabadulnak meg a legtapasztaltabb senior vezetőktől. Ez óriási gazdasági öngól, hiszen a mesterséges intelligencia korában éppen a felhalmozott emberi tapasztalat és a stratégiai bölcsesség válik a legértékesebb erőforrássá.

2026. június 20. szombat, 07:50

Fotó: Getty Images / jacoblund
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

„Túl öreg vagy, túl képzett vagy, túl sok a tapasztalatod” – bár nyíltan ritkán mondják ki, a magyar senior szakemberek és vezetők pontosan tudják, mit jelent, amikor a HR-esek elegánsan úgy fogalmaznak: „sajnos az ön profilja már nem illeszkedik a vállalat új irányába”. Még olyan eset is előfordul, hogy valaki 32 éven át építi ugyanazt a céget – ebből 20 évig vezérigazgatóként (CEO) –, majd egyik napról a másikra az utcán találja magát.

Csillag-Csatlós Csilla, executive coach és a The Seniors alapítója szerint ez a jelenség nemcsak igazságtalan, de a hazai gazdaság egyik legnagyobb öngólja is. A karrierváltás ugyanis nem kényszer, hanem egy tudatos, főállású vállalás kellene, hogy legyen. Mert a kor nem hátrány, a tapasztalat pedig a legfontosabb valuta.

Fogy a munkaerő, mégis kidobjuk a legjobbakat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyetlen év alatt 69 ezer fővel csökkent a munkaképes korú népesség Magyarországon.

Miközben a vállalatok lépten-nyomon a súlyos munkaerőhiányra panaszkodnak, a piac kapuin kívül rekesztik a legértékesebb tudástőkével rendelkező generációt. Egy friss kutatás szerint:

  • A válaszadók 92,6 százaléka találkozott már az álláskeresés során vagy a munkája közben kor alapú megkülönböztetéssel.
  • A munkavállalók 62,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a saját bőrén is érezte már ezt a diszkriminációt.

A legszomorúbb az, hogy a rendszerszintű előítéleteket maguk a döntéshozók is elismerik. A megkérdezett vezetők 22,9 százaléka, valamint a HR-szakemberek 14 százaléka nyíltan bevallotta: a kulcsszó-szűrő (ATS) rendszereket már az előszűrési fázisban úgy állítják be, hogy azok a koruk miatt azonnal kiszórják a senior jelentkezőket. Az automatizált, lélektelen elutasító levelek mögött sokszor puszta algoritmusok állnak, amelyek képtelenek felismerni a valódi értéket.

Az AI-csavar: a juniorokat fenyegeti, a seniorokat felértékeli

Van egy hatalmas tévhit a piacon, miszerint a technológiai bumm és a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése miatt a „régi motorosoknak” már nincs helyük. A valóság ennek pont az ellenkezője.

A tapasztalt vezető lesz az AI korának legértékesebb, de jelenleg leginkább alulértékelt erőforrása.

A statisztikák azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia terjedése leginkább a junior pozíciókat veszélyezteti. Bizonyos régiókban az AI térnyerése már most 16 százalékkal csökkentette a belépő szintű munkák számát, hiszen az ismétlődő, adminisztratív vagy alapszintű elemzői feladatokat a szoftverek gyorsabban és olcsóbban elvégzik.

Mit nem tud viszont az AI? Emóciót, stratégiai bölcsességet, kríziskezelési rutint és valódi emberi kapcsolódást vinni a rendszerekbe.

Miért pótolhatatlan a senior tudás?

A kutatásban részt vevők 52 százaléka határozottan úgy véli, hogy az emberi kapcsolatokra a jövőben is pontosan ugyanakkora szükség lesz, így az AI képtelen kiváltani a munkájukat. A technológia adhat adatokat, de a kontextust, az empátiát és a morális iránytűt a tapasztalt vezetők biztosítják.

A kor nem egy lejárati dátum, hanem a felhalmozott, azonnal konvertálható tudás garancialevele. Itt az ideje, hogy a munkaadók túllépjenek az elavult ATS-beállításokon és a túlképzett címkéken. Mert egy olyan világban, ahol a gépek gondolkodnak, az igazi emberi tapasztalat lesz a legnagyobb luxus.

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet