Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azért kezdeményeztük a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását, mert Szijjártó Péter egykori külgazdasági miniszter tevékenysége az új munkáltatójánál, a BYD-nél véleményünk szerint nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában, és
szeretnénk ezeket a kockázatokat a bizottság meghívott szakértőivel eloszlatni vagy kivizsgálni
– fogalmazott Czakó Czirbus Pál, a Nemzetbiztonsági bizottság tiszás tagja a testület mai ülése után.
Hangsúlyozta: álláspontjuk szerint elsősorban nem a BYD jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot, a probléma inkább az, hogy egy volt külügyminiszternél minősített adatok tömege lehet, amelyek így olyan vállalathoz vagy közeghez kerülhetnek, amely nem tartozik Magyarország szövetségi rendszeréhez. Mint mondta, Magyarország elkötelezett tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, Kína viszont nem része ennek a szövetségi rendszernek.
Szijjártó Péter előéletével kapcsolatban Czakó Czirbus Pál azt mondta, szerinte ott is láthatók kockázatok. Úgy fogalmazott: telefonfelvételek igazolják, hogy a volt miniszter többször is elárulta a szövetségi rendszerét az elmúlt 16 évben. Példaként említette, hogy telefonon tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, valamint azt is hozzátette, hogy Szijjártó Péter évekig a BYD-ért lobbizott.
A következő lépés a most elhangzott érdemi információk megvitatása lesz, ezt követően pedig meghívnák a korábbi külügyminisztert is.
Szeretnénk, hogy bejöjjön, és szeretnénk konkrét kérdéseket feltenni Szijjártó Péternek
– tette hozzá.
Czakó Czirbus Pál szerint teljesen érthető a kíváncsiság, hiszen jelentős érdeklődés övezi az ügyet. Ugyanakkor azt is el kell fogadni, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság munkája nemzetbiztonsági szempontból zárt.
Az ülésen elhangzottakat 2051. december 31-ig titkosították, ezért a szélesebb nyilvánosság most nem tudhat meg sok részletet
– magyarázta. Hozzátette: bízik abban, hogy az egykori miniszter megjelenik a bizottság előtt, mert akkor érdemben lehet majd kommunikálni az ügyről.
Apáti István, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ülést követően azt mondta: gyakorlatilag minden bizottsági tag hozzászólt és kérdezett, a felvetések elsöprő többsége pedig releváns, értelmes és témába vágó volt. Többen egynél többször is szót kértek, a szolgálatok jelen lévő, képzett és felkészült munkatársai pedig több körben válaszoltak a kérdésekre.
A bizottsági elnök szerint az ügy lényege a
„tű a szénakazalban”
tipikus esete. Úgy fogalmazott:
pusztán józan logikából kiindulva nagyon nehezen képzelhető el, hogy detektálható legyen, elhangozhattak-e a távolabbi vagy közelebbi múltban konkrét mondatok Szijjártó Péter és a szóban forgó kínai vállalat, illetve annak vezetői között.
Apáti István azt is hangsúlyozta, hogy bizottsági elnökként, jogászként és képviselőként sincs oka kételkedni a szolgálatok jelen lévő vezetőinek objektivitásában. Mint mondta, a főigazgató-helyettesi beosztásban, dandártábornoki és ezredesi rendfokozatban jelen lévő vezetők részéről nem tapasztalt semmilyen részrehajlást egyik irányba sem. Szerinte szigorú objektivitás és korrekt hozzáállás jellemezte a válaszokat. Ennek alapján mégis arra jutott a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, hogy
kormánypárti képviselői szemszög vizsgálva egyelőre nem történt komolyabb áttörés, és nem merült fel érdemi új információ az ügyben.
Szijjártó Péter meghallgatására egyelőre nem érkezett kezdeményezés
- mondta Apáti István. Hozzátette: ő maga áll elébe egy ilyen eljárásnak, ugyanakkor úgy látja, a fő kérdések szempontjából nagyon nehéz lesz túllépni az „egy állítás, egy tagadás” szintjén. A bizottsági elnök szerint kétségkívül sajátos körülmény és sajátos politikai helyzet állt elő. Ilyen formában, ilyen felállásban valóban nem volt korábban példa hasonlóra, más formában viszont igen.
Apáti István a jövőre nézve értelmes megközelítésnek tartaná egy olyan szabályozás kialakítását, amely fokozott ellenőrzés alá vonná azokat az eseteket, amikor valaki nemzetközi cégtől vagy nagyvállalattól érkezik a magyar politikába, különösen kormányzati szintre, illetve amikor valaki a politikából távozik nemzetközi vállalathoz, ahol érdekellentét vagy Magyarország érdekeit sértő nemzetbiztonsági kockázat merülhet fel. Szerinte érdemes levonni a mostani ügy és a korábban nem vizsgált esetek tanulságait is. Példaként
- Medgyessy Péter,
- Oszkó Péter és
- Bajnai Gordon
nevét említette, akiknek a politikából való távozásuk utáni nemzetközi vállalati kapcsolatait szerinte senki sem vizsgálta. Mint mondta, lehet, hogy nem is lett volna mit vizsgálni, ugyanakkor a mostani bizottsági eljárás logikájából kiindulva ezt a kérdést is újra kell gondolni.
Pontosan egy hete derült ki, hogy Szijjártó Péter a BYD-nál folytatja, annál a kínai autógyártónál, amelynek szegedi beruházását a korábbi kormány több tízmilliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztéssel és egy máig nem ismert összegű közvetlen támogatással segítette. Az eddig feltárt állami ráfordítások alapján a projekt akár 120–130 milliárd forintjába is kerülhetett a magyar adófizetőknek.
Bár a mai ülésen elhangzottak, amelyen az Alkotmányvédelmi és az Információs Hivatal vezetői is jelen voltak, a következő negyedévszázadban még nem derülnek ki, ugyanakkor a bizottsági ülést követően a politikusok arról tájékoztattak, hogy lehet még folytatása az ügynek.
