Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary főtitkára, Lajkó Ferenc szakmai egyeztetésen vett részt az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárságán, Naderi Zsuzsanna államtitkár meghívására. Az újonnan létrejött államtitkárság a felnőttképzés és a szakképzés szereplőivel folytatott párbeszéd megnyitásának jegyében kereste meg az ország legnagyobb közúti fuvarozói érdekképviseletét.
A szervezet a találkozóra nem általánosságokkal, hanem konkrét problémafelvetéssel és kész megoldási javaslattal érkezett: a gépjárművezetői hivatás szakmaként való elismerésével és a képzés állami finanszírozásának helyreállításával.
A NiT Hungary a hazai közúti árufuvarozó és autóbuszos személyszállító vállalkozások legnagyobb, mintegy 5000 tagvállalkozást tömörítő, 36 éves múltra visszatekintő szakmai érdekképviseleti szervezete. A tagvállalkozások által képviselt alágazat – a logisztika, a szállítmányozás és a közúti áru- és személyfuvarozás – a nemzeti össztermékhez közvetlenül 5,3 százalékkal járul hozzá, ezen belül a közúti fuvarozás mintegy 4,0 százalékkal közel 120 ezer fő foglalkoztatása révén.
Az érdekképviselet szerint a közúti fuvarozás legnagyobb versenyképességi nehézsége ma a képzett gépjárművezetők hiánya és a folyamatos utánpótlás megoldatlansága.
Az adatok magukért beszélnek:
- A szakmában jelenleg mintegy 120 ezer gépjárművezető dolgozik, ám a hiány nagyságrendileg 8–10 százalékos, azaz 8–10 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról.
- Ez a hiány önmagában évi 150–200 milliárd forintos kiesést jelent az államkincstárnak, mivel a be nem töltött álláshelyekhez kapcsolódó közterhek nem folynak be.
Az európai kép sem biztató:
- az IRU felmérése szerint 2025-ben mintegy 444 ezer betöltetlen tehergépjárművezetői állás volt Európában;
- a hiány uniós átlagban 12,1 százalékos,
- Magyarországon a 15 százalékot is meghaladja.
A foglalkoztatottak elöregedő korfája – 48 éves átlagéletkor, a gépkocsivezetők 42 százaléka 50 év feletti – tovább súlyosbítja a helyzetet.
A hatósági tehergépkocsi- és autóbuszvezetői képzés 2016 és 2020 között elismert szakmaként, állami finanszírozással működött.
A Szakmajegyzék 2020-as bevezetésével azonban ez a forrás megszűnt, így a képzés ma önszerveződő és önfinanszírozó, a résztvevő számára 1–1,5 millió forintos önerős kiadást jelent.
A NiT Hungary szerint a következőket kellene tenni:
- A gépjárművezetői tevékenység szakmaként történő elismerése és beépítése a Szakmajegyzékbe.
- A tehergépkocsi- és autóbuszvezetői képzés, valamint a GKI hatósági alapképesítés integrálása a szakképzési és felnőttképzési rendszerbe, az állami finanszírozás helyreállításával.
- A gépjárművezetői hivatás presztízsének növelése a szakmai elismerésen keresztül.
- Dedikált gépjárművezetői munkacsoport felállítása, amelybe a NiT Hungary a szakmai tudását is beviszi.
A NiT Hungary álláspontja szerint a fiatal munkavállalók képzésére fordított kiadások a közúti árufuvarozásban és személyszállításban rendkívül rövid idő alatt megtérülnek, így a hiányszakmává vált gépjárművezetői hivatás képzési reformja egyszerre szolgálja a vállalkozói és a kormányzati érdekeket.
Az Államtitkárság 2026 őszére, várhatóan szeptemberre ígérte a konkrét lépések és intézkedések megfogalmazását.
Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára az egyeztetést követően kijelentette:
„Örömteli, hogy egy frissen megalakult államtitkárság ilyen gyorsan asztalhoz ülteti a szakma szereplőit, és hogy a mi témánk – a gépjárművezető-utánpótlás – helyet kapott a napirenden.” Hozzátette, „bátorító, hogy az államtitkár asszony ágazati együttműködésekben és térségi válaszokban gondolkodik: a közúti fuvarozásban a NiT Hungary már ma is kész partner ehhez”.
Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár az egyeztetésen hangsúlyozta, hogy munkájában az ágazati együttműködésekre és a térségi válaszokra kíván építeni.