A nyári szünet sok fiatal számára nemcsak a pihenésről, hanem a munkáról is szól. Miközben július végén még mindig sokan keresnek diákmunkát, a legnépszerűbb állások jelentős része már hónapokkal ezelőtt betelt. A munkáltatók ugyanis egyre korábban kezdik a toborzást, különösen azokban az ágazatokban, amelyek a nyári szezonban a legnagyobb munkaerőigénnyel szembesülnek.
Fókuszban a fesztiválok, a Balaton és a Forma-1
„A turizmus és a vendéglátás továbbra is a diákmunkapiac legfontosabb motorja. A strandok, fürdők, balatoni vállalkozások, szállodák és egyéb idegenforgalmi szempontból frekventált helyszínek évről évre jelentős számban alkalmaznak diákokat, de a fesztiválok és a Forma–1-hez kapcsolódó feladatok is sok fiatalt vonzanak” – mondta az Economxnak a Meló-Diák ügyvezetője.
Majzik Nándor szerint a látványos szezonális munkák mellett azonban létezik a piacnak egy kevésbé szem előtt lévő része is. A nyári szabadságolások idején számos cég diákmunkásokkal pótolja az ideiglenesen kieső dolgozókat. Ilyenkor elsősorban gyorsan betanítható fizikai vagy adminisztratív feladatokra keresnek fiatalokat, legyen szó raktári munkáról vagy irodai asszisztensi feladatokról.
A munkavállalás egyébként már viszonylag fiatal korban elkezdődhet. Magyarországon 15 éves kortól lehet diákmunkát vállalni, igaz, ebben az életkorban kizárólag az iskolai szünetek idején. A 18 év alatti munkavállalók esetében szülői hozzájárulásra is szükség van, a szerződést pedig a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.
Nagyot nyerhet a munkaadó, ha szállást is biztosít
A diákok számára természetesen továbbra is az egyik legfontosabb szempont a fizetés, ám korántsem ez az egyetlen tényező, amely meghatározza, mely állásokra jelentkeznek a legszívesebben. A tapasztalatok szerint az egyik legerősebb vonzerőt a szállás biztosítása jelenti.
„Ahol van szállás, az nagyon nagyot dob a jelentkezők számán, többszörözheti is azt”
– mondta lapunknak Majzik Nándor. Ez különösen a Balaton környékén látványos, de más turisztikai célpontokon is megfigyelhető. A szállás nemcsak kényelmesebbé teszi a munkavállalást, hanem olyan fiatalok számára is megnyitja a lehetőséget, akik nem a környéken élnek. A munkaadók számára ez jelentősen kibővíti az elérhető munkaerő körét, a diákok pedig gyakran egy egész nyarat töltenek el egy új környezetben.

A választást ugyanakkor sok esetben nem pusztán a pénz vagy a lakhatás befolyásolja. A nyári diákmunka sok fiatal számára egyfajta közösségi élményt is jelent. Különösen népszerűek azok a munkahelyek, ahol egyszerre sok hasonló korú fiatal dolgozik együtt. Napközben munka, este közös programok, beszélgetések, szórakozás – sokak számára ez legalább annyira fontos része a nyárnak, mint maga a kereset. Nem véletlen, hogy a diákmunkások jelentős része a következő évben is visszatér ugyanahhoz a munkáltatóhoz.
„A visszatérő diákok aránya minden évben 30-50 százalék között mozog, vagyis a következő szezonban sok esetben csak a munkaerő felét kell újra toborozni” – fogalmazott az ügyvezető.
A nyelvtudásnál van egy jóval fontosabb készség
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári munkák jelentős részéhez elengedhetetlen a magas szintű nyelvtudás, a tapasztalatok azonban mást mutatnak. Bár vannak olyan munkakörök, ahol valóban szükség van idegen nyelvre – különösen a turizmusban vagy a recepciós pozíciókban –, a legtöbb esetben már egy alapvető társalgási szint is elegendő lehet.
Majzik Nándor szerint jellemzően néhány tucat gyakran használt kifejezést kell alkalmazni a mindennapi munkavégzés során, ezek pedig gyorsan elsajátíthatók azok számára, akik rendelkeznek legalább alapfokú nyelvismerettel.
A munkáltatók a nyelvtudásnál jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek az olyan személyes készségekre, mint a megbízhatóság, a pontosság vagy az együttműködési képesség.
„Amit elvállal valaki, azt tartsa is be, jelenjen meg időben, tudjon csapatban dolgozni” – foglalta össze a legfontosabb elvárásokat az ügyvezető.
A fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran megjelenő negatív sztereotípiák ugyanakkor szerinte nem tükrözik a valóságot. „Nagyon sok az értelmes, normális srác és lány. A problémás diákok aránya körülbelül 5 százalék, a többiek csendben, megbízhatóan végzik a munkájukat, ezért kevésbé tűnnek fel” – mondta.
Így alakulnak az idei fizetések
Az idei szezonban a bérek is tovább emelkedtek. A minimálbér és a garantált bérminimum növekedése a diákmunkák piacán is éreztette hatását, így az órabérek átlagosan mintegy 10 százalékkal nőttek az előző évhez képest.
Jelenleg a tipikus átlagos órabér körülbelül 2400 forint.
Az iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozó fiatalok jelentős részénél ez gyakorlatilag a nettó keresettel egyezik meg, mivel a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége miatt a legtöbb diákmunkás nem fizet szja-t.

A bérek között ugyanakkor jelentős területi különbségek figyelhetők meg. A legmagasabb órabérek Budapesten és az észak-dunántúli régióban jellemzők, míg a dél-dunántúli és az északkelet-magyarországi térségekben alacsonyabb fizetésekkel találkozhatnak a diákok.
A különbségek mögött ugyanazok a gazdasági folyamatok állnak, amelyek a teljes munkaerőpiacot is alakítják. Mivel a diákok piaci vállalkozásoknál dolgoznak, a helyi bérszintek és munkaerőpiaci viszonyok náluk is ugyanúgy érvényesülnek.
Bár a legtöbb diákmunkánál viszonylag hasonló bérezéssel találkozhatnak a fiatalok, vannak olyan pozíciók, amelyek jóval az átlag fölött fizetnek. Ilyenek elsősorban a speciális tudást vagy ritkább nyelvismeretet igénylő munkák.
„Az informatikai, mérnöki vagy egyéb szakmai gyakornoki pozíciókban nem ritka a 2500-3000 forintos órabér sem, ahogyan azoknál a munkáknál sem, ahol magas szintű idegen nyelvi kompetenciára van szükség. Egy ritkább nyelv, például a svéd ismerete kifejezetten értékes lehet a munkaerőpiacon”
– hangsúlyozta Majzik Nándor.
Érdekes módon azonban nem kizárólag a tudás növeli a béreket. Az egyszeri, egy-két napos rendezvényekre keresett munkaerő esetében szintén magasabb óradíjakat kínálnak a cégek. Ennek oka egyszerű: ha ugyanannyit fizetnének, mint egy hosszabb távú állásban, sok diák inkább a stabilabb lehetőséget választaná. A magasabb bér tehát ilyenkor a rövidebb időtáv kompenzációja.
A skála másik végén olyan munkák találhatók, mint például a csúszdafelügyelet, ahol az órabér jellemzően 1800-2000 forint között alakul. Ezeknél ugyanakkor gyakran más juttatások egészítik ki a fizetést, például a szállás vagy egyéb kedvezmények.
Hasonló a helyzet a gyorséttermekben is. Az alapbérek itt nem számítanak kiemelkedőnek, azonban az esti és hétvégi műszakok után járó pótlékok jelentősen javíthatják a tényleges keresetet. A hat óra utáni munkavégzésért járó többletdíjazás és a hétvégi pótlékok sok esetben érezhetően megemelik a hónap végén kézhez kapott összeget.
Ezeken a területeken még most is van munka
Azoknak a fiataloknak pedig, akik július végén még mindig nem találtak munkát, Majzik Nándor szerint nincs okuk pánikra, de érdemes sietniük. A legnépszerűbb pozíciók többsége ugyanis már betelt.
„A turisztikai szezon június közepén indul, ezért a pozíciókat már április elejétől meghirdetik. A kiválasztás, az oktatás és az adminisztráció időt vesz igénybe, ezért ilyenkorra a helyek jelentős része már nem elérhető” – mondta.
Munka azonban még akad. A turizmusban és vendéglátásban továbbra is előfordulnak megüresedő helyek, ahogyan a kereskedelemben, a plázák üzleteiben vagy a gyorséttermekben is. Az irodai pozíciók kínálata ugyanakkor ilyenkorra már jelentősen beszűkül, ezekből jellemzően csak a nyár végén nyílnak újabb lehetőségek.
