Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Városliget mögött elterülő 80 hektáros területet a fővárosi önkormányzat cége, a Budapesti Közművek (BKM) vásárolta meg, miután az Orbán-kormány egy, az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt ingatlanfejlesztő cégnek adta volna el, de a főváros élt az elővásárlási jogával.
Az 59 milliárd forintos vételárból azonban eddig csak a szerződés szerinti első vételárrészletet - 12,7 milliárd forintot - fizették ki, és nem is fizetnének többet, hanem inkább bevinnék az ingatlant egy állammal közös projektcégbe.
Az adásvételi szerződést tavaly szeptemberben aláírták, de a terület nagyobb részén továbbra is a MÁV Zrt. uralkodik, a főváros pedig meghirdette és márciusban le is zárta a területre vonatkozó mesterterv-pályázatot, a nyertest kihirdették, de a szerződést még nem kötötték meg.
Az Orbán-kormány viszont aláírta az új városnegyedbe ígért 800 millió euró értékű állami beruházásról szóló megállapodást, de ez már a Tisza-kormányra marad.
Az uniós források felhasználására alkalmas közös projektcég mozdítaná meg az ügyet.
A Népszava úgy tudja, nem hivatalos egyezkedés már megkezdődött a Tisza-kormány és a városvezetés között. Egy biztos, mindkét fél szerint a területen megfizethető lakásokat kell építeni megfelelő közösségi közlekedéssel, sok zölddel.
A fő kérdés, hogy milyen tulajdoni arányban osztozzanak a projekten.
Vita tárgya lehet a közös cég tulajdoni százalékaránya – ismerte el a lap kérdésére Karácsony Gergely főpolgármester, aki úgy szerint, ha a második vételárrészletet nem kell kifizetnie a fővárosi cégnek, akkor 60-40 arányban lehetne osztozkodni a főváros javára. „De még nem tartunk itt” – tette hozzá, bár szerinte az uniós források szoros határideje miatt augusztus végéig meg kellene alakítani a közös céget.
A közös projektársaság Nyugat-Európában bevett forma az állami és önkormányzati beruházások megvalósítására.
Az Európai Unió nagyon sok ilyen lakhatási programot támogatott már. A most elnyert vissza nem térítendő uniós támogatások egy részét a rákosrendezői közérdekű beruházásokra lehetne felhasználni. A beruházás nagyobbik része azonban mindenképpen a magántőke bevonásából fog megvalósulni.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is így gondolja, az ingatlanfejlesztések támogatási intenzitása a jelenlegi elképzelés szerint átlagosan 20 százalékos lesz, mivel ennél nagyobb arányú állami támogatás már piactorzító hatású lenne. A tárcavezető a közös projektcégre vonatkozó kérdésre csak annyit válaszolt, hogy nyitottak tárgyalásra a fővárossal, ha egyedül nem tudják megvalósítani a projektet.
A Népszava más kormányzati forrásból úgy tudja, hogy a kormányzati oldal kiindulópontként 25-75 százalékos tulajdoni arányt tartana elfogadhatónak, ha a főváros már a 2. vételárrészletet sem akarja kifizetni, hiszen így az állam sokkal többet vinne bele a közös cégbe.
A felek tárgyalási pozíciója tehát egyelőre nagyon távol van egymástól.