Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletében megállapította, hogy a Magyarország által kivetett szén-dioxid-kvóta-adó ellentétes az uniós joggal. Bige László a Nitrogénművek elnöke régóta vitatja szén-dioxid-kvóta-adó uniós joggal való összeegyeztethetőségét. Az ügyben eljáró Veszprémi Törvényszék azonban az Európai Bírósághoz fordult, hogy megtudja, ellentétes-e az adó az irányelvvel.
A Magyarország által kivetett CO2-kvóta-adó ellentétesnek tűnik az uniós joggal, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata – áll az EUB közleményében, amelyet a Telex vett észre.
A sarcot 2023-ban vezette be az Orbán-kormány az év elejéig visszamenőlegesen az Ukrajnában zajló háború miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben a legnagyobb hazai szennyezőkre. A tonnánként 36 eurós adót azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát.
A kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló irányelv fő célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése, biztosítva egyúttal a gazdasági fejlődésnek és a munkalehetőségeknek, valamint a belső piac egységességének és a versenyfeltételeknek a megőrzését. A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztásának célja az uniós iparágak versenyképessége csökkenésének és a „kibocsátásáthelyezésnek” az elkerülése – állt az indoklásban.
Ítéletében a bíróság megállapítja, hogy „az ilyen adó ellentétes az irányelvvel, amennyiben az semlegesíti a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának kompenzációs hatását, és ellentétes a versenyképesség megőrzésére és a kibocsátásáthelyezés elkerülésére irányuló célokkal, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata”. Emlékeztet arra, hogy
„a verseny torzulásainak minimálisra csökkentése érdekében a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó szabályok uniós szinten ágazati alapon teljes mértékben harmonizáltak”.
Hozzáteszi, a tagállamok elfogadhatnak olyan adóügyi intézkedéseket, amelyek befolyásolhatják az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek gazdasági kihatásait, feltéve, hogy azok nem sértik az irányelv céljait. Az EU ETS megfelelő működésének biztosítása érdekében az ilyen nemzeti intézkedés nem foghatja vissza olyan mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló ösztönző erőt, hogy azt teljes mértékben megszűnteti.
Márpedig a térítésmentes kibocsátási egységekre kivetett adó a fizetendő adó összegének erejéig felszámolja a piaci szereplők arra való ösztönzését, hogy befektessenek a kibocsátásaik csökkentésére irányuló intézkedésekbe. Egy ilyen adó a kibocsátási egységek gazdasági értékének jelentős részét is kioltja, és kiüresíti az ezen egységek kereskedelmi rendszerének alapjául szolgáló ösztönző mechanizmusokat. Így az megszünteti az üvegházhatású gázok csökkentésének előmozdításával kapcsolatos ösztönző erőt.
