Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 ezer forint, a nettó átlagkereset 541 forint volt – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
A bruttó átlagkereset 9 százalékkal, a nettó 11,2 százalékkal, a reálkereset pedig 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A mediánkereset bruttó értéke 616 ezer forint, nettója 436 ezer volt.
A friss adatok alapján továbbra is erős a bérkiáramlás a magyar gazdaságban – vélekedett az Economxhoz eljuttatott kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Szerinte a kereseti statisztika pozitív képet mutat, és bár az áprilisi adat enyhe lassulást jelez az előző hónaphoz képest, a bérdinamika továbbra is magas. A szakértő szerint különösen fontos, hogy a mediánkereset is közel a minimálbér-emelés ütemével nőtt, ami arra utal, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a magasabb jövedelmi kategóriákra is hatott.
Az ING Banknál
a 2026-os év egészére 9–10 százalék körüli átlagbér-növekedést várnak.
Hasonló képet rajzolnak a többi elemzői kommentárok is: a béremelkedést az év eleji minimálbér-emelés, a munkaerőpiac feszessége, a több ágazatban továbbra is jelen lévő munkaerőhiány, valamint egyes állami szektorok bérfejlesztései is támogatják.
Kiknek a fizetésére van még hatással az átlagkeresetek alakulása?
A kereseti adatoknak azonban nemcsak a háztartások fogyasztása miatt van jelentőségük. Több állami és politikai tisztségviselő fizetése is az előző évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresethez igazodik. Az új szabályok szerint az országgyűlési képviselők alap-tiszteletdíja a korábbi háromszoros szorzó helyett az előző évi átlagkereset 1,8-szorosa lesz. Vagyis a kormány ugyan csökkentette a politikusi fizetések szorzóját, de az automatikus bérkövetés rendszere megmaradt.
Hogyan változtak a képviselői fizetések?
A képviselői fizetések átlagkeresethez kötése nem új rendszer, a mostani módosítás azonban jelentősen átírta a szorzókat. A 2018-as szabályváltozás óta az országgyűlési képviselők alap-tiszteletdíja az előző évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset háromszorosa volt, amelyet minden évben március 1-jétől alkalmaztak. Ez alapján 2025 márciusától a képviselői alap-tiszteletdíj nagyjából bruttó 1,94 millió forint volt, miután a 2024-es éves bruttó átlagkereset 646 800 forintot tett ki. A 2026 márciusától érvényes összeg már bruttó 2,18 millió forintra emelkedett. A friss törvénymódosítás ezen változtatott: a tiszteletdíj a korábbi háromszoros helyett az előző évi havi bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz. Ez a mostani számok alapján bruttó 2 182 488 forintról bruttó 1 309 493 forintra csökkenti az alapdíjat. A változást először a 2026 júliusára járó tiszteletdíjaknál és juttatásoknál alkalmazzák. A rendszer lényege ugyanakkor nem változik: a képviselői fizetések továbbra is automatikusan követik az átlagkereset alakulását, csak alacsonyabb szorzóval.
A változtatás ugyan látványosan csökkenti a képviselői alap-tiszteletdíjat, de a tényleges parlamenti jövedelmeknél árnyaltabb a kép: több bizottsági és parlamenti tisztséghez kapcsolódó szorzó ugyanis emelkedik. Így a legnagyobb, 40 százalékos visszaesés elsősorban azokat érinti, akik sem bizottsági tagsággal, sem más parlamenti tisztséggel nem rendelkeznek.
Erre az alapra épülnek rá a parlamenti tisztségekhez kapcsolódó szorzók is:
- a bizottsági tagok – egy állandó bizottsági tagság esetén a képviselői alap 1,8-szorosa, két bizottsági tagság vagy törvényalkotási bizottsági tagság esetén a kétszerese –,
- a bizottsági elnökök és az országgyűlési alelnökök – 2,4-szeres szorzóval –,
- a bizottsági alelnökök és a jegyzők – 2,2-szeres szorzóval –,
- valamint a frakcióvezetők – 2,65-szörös szorzóval – fizetése is a képviselői alap-tiszteletdíjból számolódik ki;
- a házelnök tiszteletdíja a képviselői alap 2,91-szerese,
- a köztársasági elnök fizetése pedig szintén áttételesen kapcsolódik az átlagkeresethez, mivel az államfő havi tiszteletdíja a házelnöki tiszteletdíj 1,1-szerese.
Hasonló logika érvényes az önkormányzati vezetőknél is. A főpolgármester illetménye az előző évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset hatszorosa, a megyei jogú városok polgármestereié és a fővárosi kerületi polgármestereké a 4,5-szerese, a vármegyei közgyűlési elnököké pedig a négyszerese.
A települési polgármestereknél lakosságszám alapján eltérő szorzók érvényesek:
- 500 fő alatt az átlagkereset 1,5-szerese,
- 501 és 1500 fő között az 1,75-szerese,
- 1501 és 2000 fő között a kétszerese,
- 2001 és 5000 fő között a 2,25-szerese,
- 5001 és 10 ezer fő között a 2,5-szerese,
- 10 001 és 30 ezer fő között a háromszorosa,
- 30 ezer fő felett pedig a 3,5-szerese jár.
Ez azt jelenti, hogy ha a 2026-os éves átlagkereset valóban 9–10 százalékkal nő, akkor 2027-ben az átlagkeresethez kötött állami és önkormányzati fizetések is hasonló ütemben emelkedhetnek. Durva becslés alapján a képviselői alap-tiszteletdíj a mostani csökkentés után jövőre 1,4 millió forint fölé kerülhet, a házelnöki tiszteletdíj meghaladhatja a 4 millió forintot, a köztársasági elnöki fizetés pedig 4,5 millió forint környékére emelkedhet.
A képviselői fizetések csökkentése tehát látványos, de nem jelent tartós befagyasztást. Az új rendszerben kisebb lett ugyan a szorzó, de az átlagkeresetek emelkedése továbbra is automatikusan megjelenik a politikusi és több önkormányzati vezetői fizetésben. Ha a magyar bérek a következő években is a mostanihoz hasonló ütemben nőnek, a csökkentett politikusi fizetések is viszonylag gyorsan újra emelkedő pályára állhatnak.