Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
De mi csökkent valójában? Kezdjük a legfontosabb félreértéssel! A háztartások névértéken számított állampapír-állománya 2025-ben nem csökkent, hanem közel 600 milliárd forinttal nőtt. Igaz, ez a növekmény teljes egészében az utolsó negyedévben jött össze, az év első kilenc hónapjának kiáramlása után, de a végeredmény így is bővülés, olvasható az allampapirkalkulator.hu elemzésében.
Ami csökkent, az az „állampapírvagyon" nevű mutató. Ez a névértéken felül tartalmazza a felhalmozott és a kifizetett kamatot is. Itt jön a lényeg: 2025-ben futott be a 2023-as, viszonylag magas inflációhoz kötött PMÁP-kamat, és ez a kifizetés közel 1300 milliárd forintot tett ki. A kamatkifizetés ebben a mutatóban negatív tételként jelenik meg. Mivel ez a hatalmas összeg nem áramlott vissza teljes egészében állampapírba, a vagyonmutató mérséklődött, először az azt megelőző 14 évben.
Magyarul: a „csökkenés" jelentős részben egy könyvelési-mechanikai hatás egy rendkívüli, egyszeri kamatkifizetés nyomán, nem pedig az, hogy a befektetők tömegesen menekülnének az állampapírból. A háttérben a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) átárazódása áll. Mivel a PMÁP kamata az előző évi inflációt követi, a 2022-2023-as inflációs csúcs lecsengésével a sorozatok kamata 18-19 százalékról 4-5 százalék közelébe esett 2025-ben.
Erre az emberek logikus választ adtak: a változó kamatozású papírokról átsúlyoztak a fix kamatozásúakra. Az ÁKK ezt 2025 szeptemberében meg is támogatta: megemelte a MÁP+ és a FixMÁP kamatát, és csökkentette a változó papírok kamatfelárát, vagyis egyértelmű cél lett a fix arány növelése a lakossági portfólióban.
Az eredmény látványos: a FixMÁP-állomány az év eleji szint 3,5-szeresére, 3500 milliárd forint fölé nőtt, és 2026 januárjára ez lett a háztartások legnagyobb állampapír-állománya. Ez nem kivonulás az állampapírból, hanem átrendeződés az állampapíron belül.