Bár továbbra is rendkívül erős a lakáshitelezés Magyarországon, a hitelpiac szerkezete alapján egyelőre nem látszik, hogy a fellendülés érdemben segítené az új lakások építését. Az Otthon Start program indulása óta a hitelkereslet magas szinten stabilizálódott, a pénz jelentős része azonban a használt lakások piacára áramlik - írja közleményében Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
A bankok 2026 áprilisában 262 milliárd forintnyi lakáshitel-kérelmet fogadtak be, ami szinte pontosan megfelel az előző hat hónap 263 milliárd forintos havi átlagának. Az Otthon Start hitel bevezetését követő két negyedévben összesen 1580 milliárd forintnyi lakáscélú hiteligény érkezett a pénzintézetekhez. Ez több mint kétszerese annak a 775 milliárd forintnak, amelyet a lakásépítések egyik legerősebb időszakának számító 2022 első félévében regisztráltak.
A részletes adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a növekedés motorját elsősorban a használt lakások adásvétele adja. Az elmúlt fél évben 1331 milliárd forintnyi hitelkérelmet fogadtak be használt lakás vásárlására, miközben 2022 első felében ez az összeg még 418 milliárd forint volt. Ez élénk forgalmat generál a lakáspiacon, de az építőipar számára jóval kisebb közvetlen keresletet jelent, mint az új lakások építése.
Ezzel párhuzamosan visszaesett az új lakásokhoz kapcsolódó finanszírozás. Új lakás vásárlására 2022 első félévében még 167 milliárd forintnyi hitelkérelmet fogadtak be a bankok, most viszont csak 134 milliárdot. Hasonló tendencia látható az építési és bővítési célú hiteleknél is: ezek volumene 125 milliárd forintról 80 milliárd forintra csökkent.
A számok alapján a lakáshitelezés továbbra is az egyik legerősebb területe a hitelpiacnak, a források eloszlása azonban nem feltétlenül támogatja az új lakáskínálat bővülését. Ez hosszabb távon a lakhatási problémák kezelését is nehezítheti, miközben az építőipar sem tudja teljes mértékben kihasználni a hitelezési boom növekedési hatásait.
