Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 I. negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett.
2026 I. negyedévében:
A GDP volumene a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.
Termelési oldal:
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Az ipar teljesítménye 0,8, azon belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte.
Az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb növekedés (5,3 százalék) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be.
A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 3,0 százalékkal bővült.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,9,
az információ, kommunikációé 2,4 százalékkal nőtt.
A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,3 százalékkal emelkedett.
A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 1,3,
a közigazgatásé 1,1,
a szállítás, raktározásé 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék 2026. I. negyedévi 1,7 százalékkal növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,4 százalékponttal), azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az építőiparé 0,1 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,3 százalékponttal emelte a GDP volumenét, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.
Felhasználási oldal:
A háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,7 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 7,6, a féltartósok esetében 7,9, a nem tartósok esetében 7,0, a szolgáltatások esetében 4,1 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 5,4 százalékkal magasabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5 százalékkal nőtt.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,9 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett.
A bruttó felhalmozás 12,2 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 6,6 százalékkal bővült.
