Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma még egyértelműen állítható, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök többet tud a jövő Magyarországáról, mint a magyar választók jelentős része.
A május 29-én az Európai Bizottság és a Magyar Péter vezette kormány között megkötött politikai megállapodás részletei, vagyis a vállalások pontos tartalma és tétje ugyanis egyelőre nem ismerhetők teljes körűen.
A legfontosabb kérdés az, mit ajánlott Magyar Péter Brüsszelnek a 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehetséges felszabadításáért cserébe. Erről jelenleg kevés konkrétum ismert. Magyar Péter szigorú antikorrupciós intézkedéscsomagról beszélt, és elismerte, hogy egyelőre politikai megállapodás született, amelyet számos jogszabály elfogadásának kell követnie. Abban ugyanakkor bízik, hogy ennek már nem lesz politikai akadálya, nem kis részben a Tisza kétharmados parlamenti többsége miatt. Az Index idézete szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott: még egy influenzajárvány esetén is képesek lesznek elfogadni a szükséges jogszabályokat.
Ezekről a jogszabályokról ugyanakkor egyelőre alig érkezett konkrét javaslat a Tisza-kormány részéről. Egy kivétel már látszik: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügye (amiről itt írtunk bővebben) bekerült a parlament által még el nem fogadott alaptörvény-módosítási csomagba. Az óvatos javaslat szövege szerint
a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza szakpolitikusa, a módosító javaslat benyújtója szerint ez egy későbbi, lehetséges kekva-törvénymódosítás előkészítése. Értelmezése szerint az Alaptörvény módosítása jogi megalapozást adna a későbbi lépésekhez. A politikus úgy fogalmazott: az, hogy a kekvák esetleges megszüntetése mikor történhet meg, már nem ezen múlik; a módosítás csupán az elvi alapot teremtené meg.
A miniszterelnök a mai brüsszeli sajtótájékoztatón ennél tovább ment. Közölte, hogy az egyetemeket felügyelő alapítványok esetében átmeneti időszak lesz, amely 2027. augusztus 31-ig tart. A többi közérdekű alapítványt a kormány tervei szerint idén nyár végéig, vagyis augusztus 31-ig megszüntetik. Magyar Péter azt ígérte, hogy az állam átveszi azokat a közfeladatokat és közszolgáltatásokat, amelyeket eddig ezek az alapítványok láttak el. A korábbi kormánypárti intézményrendszerre utalva külön megjegyezte:
ez azt jelenti, hogy nyár végéig az MCC alapítványa is megszűnik.
Az alapítványi rendszer átalakítása tehát biztosan napirendre kerül. Ennek jogi és vagyoni rendezése ugyanakkor összetett kérdésnek ígérkezik. Egyelőre az sem tisztázott, hogy a kekvák vagyona kit illet meg, mivel ezekben már nem kizárólag állami vagyonelemek találhatók, így egyszerű államosításról jogi értelemben nehéz beszélni. A Tisza kommunikációja szerint mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyonelem, köztük ingatlanok és részvények találhatók a kekvákban, amelyeknek a kormánypárt szerint a magyar államháztartás részét kellene képezniük.
Szintén fontos elem lehet az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése. Ez különösen érzékeny kérdés, mivel a Blikk április 28-án arról írt, hogy hamarosan bíróság elé kell állnia Biró Ferenc Pálnak, az Integritás Hatóság elnökének. A Központi Nyomozó Főügyészség a portálnak úgy fogalmazott:
az eljárás eredményeként a megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál mint az Integritás Hatóság elnöke, e minőségében eljárva több bűncselekményt követett el
A főügyészség hivatali visszaélés bűntettét, közokirat-hamisítás bűntettét és közel 100 millió forintnyi, a hatóság vagyonát érintő vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét rótta a terhére.
Az Integritás Hatóság 2022. november 19-én jött létre autonóm államigazgatási szervként. Feladata az európai uniós költségvetési források magyarországi felhasználásához kapcsolódó csalási, összeférhetetlenségi, korrupciós és más szabálytalansági kockázatok megelőzésének, feltárásának és korrekciójának erősítése. Jogi alapját a 2022. évi XXVII. törvény adja, amely rögzíti autonóm jogállását, továbbá azt, hogy a Hatóság akkor léphet fel, amikor az uniós források felhasználásában vagy ellenőrzésében részt vevő szervezet nem teszi meg a szükséges lépéseket az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére.
Az Integritás Hatóság létrehozása maga is a magyar uniós források körüli jogállamisági és költségvetésvédelmi viták intézményi válaszai közé illeszkedett. Az EU Tanácsa 2022 decemberében a jogállamisági feltételességi mechanizmus alapján mintegy 6,3 milliárd eurónyi kötelezettségvállalás felfüggesztéséről számolt be. A problémakörök között a közbeszerzéseket, az ügyészi fellépés hatékonyságát és a korrupció elleni küzdelmet jelölte meg. Az Európai Bizottság 2025-ös magyar jogállamisági országfejezete szerint a Hatóság további együttműködési és adathozzáférési jogosítványok jogszabályi rögzítését szorgalmazta, mert nem fér hozzá például banki, adó- és biztosítási nyilvántartásokhoz.
Így valószínűsíthető, hogy a jogkörbővítés ebbe az irányba indulhat el.
A közbeszerzési szabályok felülvizsgálata szintén régóta az Európai Bizottság elvárásai között szerepel. A Bizottság már a 2007–2013-as időszak óta azonosított problémákat ezen a területen, köztük az egyajánlatos eljárások magas arányát, a nagy piaci részesedéssel rendelkező, konkrét vállalatoknak odaítélt szerződéseket, valamint a keretmegállapodások odaítélésének súlyos hiányosságait. Az uniós források felfüggesztése kapcsán a Bizottság rendszerszintű szabálytalanságokra, hiányosságokra és gyengeségekre figyelmeztetett a közbeszerzésekben, valamint kifogásolta az uniós költségvetést végrehajtó nemzeti hatóságok működését a közbeszerzési eljárások összefüggésében.
Arra egyelőre sem Magyar Péter, sem Ursula von der Leyen nem tért ki részletesen, hogy pontosan hol és milyen módon avatkoznának be a közbeszerzési rendszerbe. A magyar közbeszerzési jog magját a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, vagyis a Kbt. adja. Ezt egészítik ki a Kbt. végrehajtási rendeletei, az elektronikus közbeszerzési rendszer szabályai, a hirdetményi és ágazati részletszabályok, valamint az uniós közbeszerzési irányelvek. A rendszer intézményi pillérei a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság; az értékhatárokat a Hatóság évente közzétett elnöki tájékoztatói konkretizálják.
Az előző kormányzat elszámoltatása kapcsán hangsúlyos lehet az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint egy vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása is. Utóbbiról egyelőre nincsenek részletes nyilvános tervek. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás ügyében korábban Laura Kövesi, az EPPO leköszönő román vezetője nyilatkozott az Economxnak. Kövesi szerint két különböző modell látható az Európai Unióban. Amikor Lengyelország és Svédország a csatlakozás mellett döntött, a lengyelek az Európai Bizottságnak küldött kérelmükben jelezték, hogy azt szeretnék, ha az EPPO hatásköre visszamenőleg onnantól kezdődne, amikor 2021-ben megkezdte működését. Ez visszamenőleges illetékességet és visszamenőleges hatályt jelentett, amelyhez Kövesi szerint volt jogi alap. Svédország ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy az EPPO hatásköre a csatlakozás pillanatától indul, vagyis minden olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a csatlakozás napja után követtek el. Kövesi szerint tehát két különböző modell létezik; Magyarországnak majd választania kell ezek közül, amennyiben eljön a csatlakozás ideje.
Az Economx arra is rákérdezett, mit üzenne az új magyar kormánynak, illetve Magyar Péternek. Kövesi akkor azt válaszolta: nincs abban a helyzetben, hogy politikusoknak adjon tanácsot. Ugyanakkor reméli, hogy találkozik majd az igazságügyi miniszterrel, a legfőbb ügyésszel és minden olyan felelős személlyel, aki részt vesz az EPPO-hoz való csatlakozási folyamatban. Hozzátette: számukra rengeteg tanácsa lesz. Egyelőre tehát nem tudni, hogy Magyarország esetében lenne-e visszamenőleges hatálya az Európai Ügyészség hatáskörének.
A magyar parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer régóta politikai vita tárgya. Nem véletlen, hogy Magyar Péter a brüsszeli sajtótájékoztatón azt ígérte: átalakítják a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, és akár kétéves elzárással lesz büntethető, ha valaki hamis adatokat tüntet fel. A jelenlegi rendszer egyik fő kritikája, hogy a nyilatkozatokból csak korlátozottan ismerhető meg a politikusok tényleges vagyoni helyzete.
Kocsis Máté 2022-ben még azt jelentette be, hogy Magyarországon „bevezetik az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét”, és az EP-szabályok magyar jogba emeléséről beszélt. A jelenlegi szabályozás alapján ez az állítás jogi értelemben pontosítást igényel. Az EP-képviselőknek nyilvános magánérdekeltségi nyilatkozatot kell tenniük: ebben szerepelnek többek között a korábbi foglalkozások, a díjazott külső tevékenységek, bizonyos tagságok, gazdasági érdekeltségek, harmadik fél által nyújtott támogatások és más magánérdekek. Az EP szabályai szerint a lényeges változásokat frissíteni kell. Emellett az Európai Parlamentben ettől különálló vagyon- és kötelezettségnyilatkozat is létezik, amelyet a mandátum elején és végén kell benyújtani. Ez nem azonos a magyar, évente nyilvánosan közzétett képviselői vagyonnyilatkozattal: az EP-s vagyon- és kötelezettségnyilatkozat nem általánosan nyilvános, és csak az arra jogosult hatóságok férhetnek hozzá, például jogi eljáráshoz vagy nyomozáshoz kapcsolódó megkeresés alapján.
Az új magyar vagyonnyilatkozati rendszer részleteiről így egyelőre kevés konkrétum ismert. Annyi látszik, hogy a kormány büntetőjogi következményt ígér a valótlan adatszolgáltatás esetére, ami a jelenlegi politikai vagyonnyilatkozati rendszerhez képest érdemi szigorítást jelentene. A pontos szabályok, a bizonyítási rend, az ellenőrző intézményrendszer és a szankciók alkalmazásának módja még nyitott kérdés.
Visszatérve a mai naphoz, a kormányfő a sajtótájékoztatón fő vonalakban azt is vázolta, mire fordítanák az érkező uniós forrásokat. A kohéziós alapból 4,4 milliárd euró juthat közlekedési, egészségügyi és szociális fejlesztésekre, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására. További 2,2 milliárd euró oktatásfejlesztésre és kutatás-fejlesztésre érkezhet. Eurómilliárdok kerülhetnek már megvalósult, illetve folyamatban lévő projektek finanszírozására, ami növelheti a magyar költségvetés mozgásterét. A tervek szerint 1,5 milliárd euró jutna az elektromos hálózat bővítésére, újra támogatnák a szél- és napenergiát, valamint tárolókapacitások kiépítését is előkészítenék. A kormány 2 milliárd eurót szánna új vasúti és HÉV-szerelvények beszerzésére, továbbá ezekből a forrásokból enyhítené a lakhatási válságot és bérlakásprogramot indítana.
A sajtótájékoztatón az is kérdésként merült fel, hogy a következő három hónapban teljesíthetők-e a helyreállítási alapokhoz kapcsolódó feltételek. Magyar Péter válaszában azt mondta: minden olyan szupermérföldkövet teljesíteni tudnak, amelynek még nem járt le a határideje. A tervezett megállapodás szerint a magyar kormány vállalni fogja a szükséges reformok, valamint a többnyire korrupcióellenes és átláthatóságot növelő intézkedések végrehajtását. Ezek azok a szupermérföldkövek és mérföldkövek, amelyekről még az előző kormány állapodott meg az Európai Bizottsággal. Előbbiből 27, utóbbiból több mint 350 van. A források feloldását az Európai Bizottság csak ezek teljesítése után javasolhatja.