Májusban a GKI konjunktúraindex 4 ponttal, mínusz 6,7 pontra emelkedett, ezzel 49 havi, vagyis négyéves csúcsra ért fel - derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből.
A konjunktúraindex két fő összetevője, a fogyasztói és az üzleti bizalmi index eltérően alakult: a lakosság hangulata rekordot döntött, az üzleti szféra kilátásai viszont érdemben nem változtak.
„A lakossági optimizmus valós, de egyelőre csak a várakozásokat mutatja” - idézi az MTI összefoglalója a jelentést.
Az elemzés szerint a fogyasztói bizalom emelkedésének hátterében elsősorban az ország következő 12 havi gazdasági helyzetével kapcsolatos várakozások állnak. Ez a részindex egyetlen hónap alatt 33 ponttal emelkedett. Ilyen mértékű javulásra korábban csak két időszakban volt példa: a 2002-es választások után, valamint 2018-2019 egyes hónapjaiban.
A mostani ugrás tehát nem a gazdasági teljesítmény javulását tükrözi, hanem a kormányváltáshoz fűzött várakozásokat - tették hozzá.
Miközben májusban a fogyasztói oldal jelentősen erősödött, addig az üzleti bizalmi index lényegében nem mozdult. Az ipar 1 ponttal csökkent, az építőipar 1,5 ponttal emelkedett, a kereskedelem és a szolgáltatások esetében pedig a változások hibahatáron belül maradtak.
A vállalkozások tehát még nem árazzák be azt az optimizmust, amely a lakosság körében már megjelent - közölte a GKI, amely szerint a két mutató közötti eltérés a következő hónapokban sokat elárulhat arról, hogy a bizalmi javulás megjelenik-e a tényleges gazdasági aktivitásban is.
Kitértek arra is, hogy a foglalkoztatási indikátor javult: a vállalkozások 11 százaléka tervez létszámbővítést, szemben az áprilisi 8 százalékkal. Az áremelést tervező cégek aránya 35 százalékról 30 százalékra csökkent. Ez a GKI szerint egyszerre kedvező inflációs jelzés és óvatossági jelzés is, mivel a cégek továbbra sem érzik elég erősnek a keresletet az áremelésekhez.
Az Európai Bizottság 2026-os tavaszi jelentése szerint Magyarországon 2026-ban gazdasági növekedés két százalék alatt marad.