Jelentős mértékben javultak a lakossági várakozások májusban, a GKI Gazdaságkutató utoljára 2019-ben mért ennél magasabb bizalmi indexet – ezt közölte a GKI csütörtöki közleményben.
Mint rávilágítottak, az intézet méréseinek kezdete óta 16,1 ponttal a mostani a legjelentősebb havi elmozdulás.
Az index -0,9 pontos májusi összértéke a negyedik legmagasabb az utóbbi több mint 23 évben.
Magasabb értéket eddig mindössze két időszakban mértek: a 2002. évi választásokat követő néhány hónapban, valamint 2018-2019 egyes hónapjaiban – jegyezték meg.
A közlemény szerint
ez a mostani rendszer- vagy kormányváltást övező elvárásokkal magyarázható, ami szerintük az országgyűlési választások időszakában nem szokatlan, de ennyire hirtelen változásra korábban nem volt példa.
A lakosság főképp az ország gazdasági helyzetének javulásában bízik, ez az index 33,4 ponttal nőtt április óta. A saját pénzügyi kilátásaikat visszafogottabban ítélik meg az emberek a következő egy évre, a havi emelkedés 17,6 százalékos.
Ismertették, az index másik két részindexe szintén pozitív irányba mozdult el, bár az előzőekhez képest mérsékeltebb mértékben. A lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét 6,4 ponttal, míg a nagy értékű fogyasztási cikkekre fordítható pénzének következő 12 havi alakulását 7 ponttal értékelte kedvezőbbre, mint április elején. Az elemzők felhívták a figyelmet a részindexek aszimmetriájára: a háztartások jövőre vonatkozó várakozásai jóval nagyobb mértékben mozdultak el, mint az elmúlt 12 hónap saját pénzügyi helyzetének megítélése.
A mostani bizalmi ugrás szerintük inkább a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalmat, mintsem a háztartások tényleges helyzetének rövid távú gyors változását mutatja.
Az infláció és a munkanélküliek számának alakulására vonatkozó megítélés ugyancsak javult a májusi adatok alapján – fűzték hozzá, jelezve, a visszajelzésekből a GKI arra következtet, hogy ebben a hónapban a lakosság minden tényezőt kedvezőbben ítélt meg, mint egy hónappal korábban.
Ismeretes, az a szándék, hogy az új kormány belépne az euróövezetbe akár 2030-ra, már önmagában jót tesz a magyar gazdasági kilátásoknak a hitelminősítők kockázati várakozásainak dacára.