Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Érdemi fordulat rajzolódik ki a hazai pénzforgalmi visszaélések piacán: több év után először nemcsak lassult, hanem egyértelműen vissza is esett az átutalásos csalások száma.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai alapján 2025 végére hároméves mélypontra csökkent a sikeres visszaélések száma, miközben a pénzügyi szektor védelmi képessége látványosan erősödött.
A trend mögött több tényező áll, de a legfontosabb változás, hogy a bankrendszer ma már jóval nagyobb arányban képes megállítani a gyanús tranzakciókat.
Míg korábban a támadások jelentős része végül tényleges ügyfélveszteséggel zárult, ma már az összes próbálkozás kevesebb mint 40 százaléka okoz tényleges kárt. Másként fogalmazva: minden 100 forintnyi megcélzott összegből közel 60 forintot sikerül megfogni még azelőtt, hogy eltűnne a rendszerből.
Végre: meredek visszaesés
A sikeres átutalásos csalások száma egy év alatt közel harmadával csökkent, és 2022 óta nem látott alacsony szintre esett. A kárérték is számottevően mérséklődött: a csalók által megszerzett összeg több mint negyedével lett kevesebb, ami egyértelműen a szűrési mechanizmusok hatékonyságának javulását jelzi.
A változás különösen a lakossági ügyfelek esetében szembetűnő. Ebben a szegmensben még az átlagot is meghaladó, mintegy 35 százalékos éves visszaesés látható a sikeres visszaélések számában. A károk összege gyakorlatilag megfeleződött, ami ritkán tapasztalható javulás ilyen rövid idő alatt.
Ebben kulcsszerepet játszik az a központi szűrőrendszer, amely 2025 közepétől támogatja a bankokat a gyanús tranzakciók kiszűrésében. Az egységes adatfeldolgozás és valós idejű ellenőrzés révén a pénzintézetek gyorsabban reagálnak és egyre nagyobb arányban állítják meg a csalásokat még végrehajtás előtt.
Nagyobb egyedi veszteségek
A pozitív trendek mellett azonban egy kevésbé kedvező fejlemény is kirajzolódik: bár kevesebben válnak áldozattá, az egy esetre jutó kár növekszik. Az átlagos lakossági veszteség már megközelíti a 850 ezer forintot.
Ennek oka a csalási módszerek átalakulása. A klasszikus, kisebb összegű visszaélések mellett egyre nagyobb teret nyernek a kifinomult, gyakran pszichológiai manipulációra épülő átverések. Különösen a befektetési csalások erősödnek, ahol az elkövetők magas hozam ígéretével veszik rá az ügyfeleket egyre nagyobb összegek átutalására.
A módszerek is egyre összetettebbek: a csalók gyakran hatóságként, banki szakértőként vagy befektetési tanácsadóként lépnek fel, és tudatosan arra törekednek, hogy az ügyfél saját maga indítsa el a tranzakciót.
Ez jelentősen megnehezíti a bankok dolgát, hiszen technikailag sok esetben szabályos megbízásról van szó. Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy közlekedési hatóságnak kiadva magukat próbáltak meg pénzt kicsalni sms-ben küldött linken keresztül a bűnözők.
Vállalati oldalon romlik a helyzet
Miközben a lakossági védelem erősödik, a vállalati szegmensben ellentétes folyamatok láthatók. A cégek ellen irányuló sikeres támadások száma több mint negyedével nőtt, és a kárérték közel megduplázódott.
Egy-egy ilyen esetben már átlagosan több mint 5 millió forint tűnik el, ami jelzi, hogy a támadások célzottabbá és professzionálisabbá váltak. A vállalatok esetében gyakoriak az úgynevezett üzleti e-mail-kompromittációs csalások, amikor a támadók hitelesnek tűnő üzenetekkel – például bankszámlaszám-változásra hivatkozva – veszik rá az alkalmazottakat az utalásra.
A nemzetközi trendekhez hasonlóan tehát Magyarországon is egyre inkább a vállalati szektor kerül a kibercsalások fókuszába.
Banki szűrés
A pénzintézetek saját statisztikái szintén jelentős előrelépést mutatnak. Egyes nagybankok már a csalárd tranzakciók akár 90 százalékát is képesek kiszűrni, és milliárdos nagyságrendű károkat előznek meg éves szinten.
A védekezés ma már nemcsak a tranzakciók monitorozására terjed ki, hanem az online tér tisztítására is: adathalász oldalak tömegeit távolítják el, és egyre fejlettebb kockázatelemző rendszereket alkalmaznak.
Ugyanakkor a technológiai védelem önmagában nem elegendő. A csalások jelentős részében az ügyfél aktív közreműködése szükséges, így a tudatosság kulcstényezővé vált. A pénzintézetek ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az edukációra.
A helyzet azonban korántsem tekinthető megoldottnak. A csalók gyorsan reagálnak a védelmi lépésekre, és folyamatosan új módszereket dolgoznak ki. A következő időszak kulcskérdése ezért az lesz, hogy a technológiai fejlesztések és az ügyféltudatosság képesek-e lépést tartani ezzel az evolúcióval.
Jótanácsok a bankoláshoz
Összegyűjtöttünk néhány alapvető fontosságú tippet, amelyet fontos betartani ahhoz, hogy biztonságban tudjuk a pénzünket és személyes adatainkat.
- Ne kattintson ismeretlen linkekre. A hivatkozást érdemes ellenőrizni, mielőtt megnyitunk valamit, hiszen a látható szöveg nem biztos, hogy megegyezik a hiperhivatkozással (a weboldallal, amelyre irányít minket a böngésző).
- A banki adataink megadása előtt (akár netbanki belépés, akár kártyás fizetés) mindig ellenőrizzük a link szövegét. A név mellett fontos, hogy a hivatkozás https://-el kezdődjön, ne http://-vel. A link melletti lakatra is érdemes figyelni, arra rákattintva ellenőrizhetjük az oldal biztonságosságát. A netbankot úgy keressük fel, hogy mi magunk írjuk be a bank webcímét a böngészőbe, így egész biztosan nem kerülhetünk át egy lemásolt weboldalra.
- Kártyánkra állítsunk vásárlási limitet, az internetes vásárlásokhoz pedig használjunk (egyszer használatos) virtuális bankkártyát. Erre például kiváló és ingyenes lehetőséget kínálnak a fintech-szolgáltatók, a témáról részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.
- A bankkártya-adatokat közvetlenül a webáruháznak ne adjuk meg, csak az erre szolgáló biztonságos fizetési oldalon írjuk be a kártyaszámot. Ha nincs ilyen lehetőség, inkább válasszuk az utánvétes fizetést.
- Sem interneten, sem telefonon, sem személyesen ne adjon ki semmilyen fizetési vagy egyéb szenzitív adatot (például pin-kód), a bankja ilyet nem kér öntől.
- Ne telepítsünk semmilyen nem hivatalos pénzügyi, banki alkalmazást.
- Ha a bank nevében kapunk hívást, inkább csapjuk le a telefont, és hívjuk vissza a pénzintézetünk ügyfélszolgálatának hivatalos telefonszámát. Az átverő banki hívások humoros kezelésére is vannak már módszerek, amelyre egy példát itt nézhet meg.
- Kártyaszámot, lejárati időt vagy az sms-ben kapott biztonsági kódot soha ne diktálja be telefonon, mert ezeket egyetlen pénzintézet sem kérheti öntől ilyen formában.
- Kérjen push vagy sms-értesítést a tranzakciókról, hiszen így hamarabb értesülhet egy esetleges csalásról, és az intézkedés is sokkal gyorsabb lehet.
- A futárszolgálatok nevében érkező e-mailek megnyitását mellőzze, amennyiben csomagot vár, inkább keresse fel közvetlenül a csomagküldő weboldalát a nyomonkövetéshez.
Nagyon fontos, hogy amennyiben csalókkal van dolga, ne engedjen a pszichológiai hadviselésnek, a bűnözők azért sürgetik áldozataikat, hogy minél több pénzt tudjanak megszerezni.
