A vagyonadó bevezetése megtorpantaná a polgárosodási folyamatot, mivel a leendő kormánypárt terveiben szereplő, egymilliárd forintos értékhatár nagyon alacsony, ami az átlagos kis- és középvállalkozókat, illetve több tízezer olyan középosztálybeli embert érinthet, akiknek „már nem számít olyan nagy összegnek” az egymilliárd forint – így vélekedik Lentner Csaba közgazdász, aki a 444 szerint korábban MNB-s alapítványokban kuratórium tag, 2024-ig pedig a PADME jegybanki alapítvány elnökhelyettese volt.
Ma már nem jelent nagy pénzt a kilenc nulla
A közgazdász szerint ezelőtt húsz évvel egymilliárd forint nagyon sok pénz volt, ma már viszont ez az összeg annak, aki vállalkozik vagy jó állást tölt be, nem olyan hatalmas.
Ezt a Magyar Nemzetnek azzal támasztotta alá, hogy Budapesten egy nyolcvan-kilencven négyzetméteres lakás már százmillió forintba vagy még többe is kerülhet, és ha ehhez hozzávesszük az autót vagy autókat, esetleg egy nyaralót és a vállalkozást, akkor már „elértük az egymilliárd forintos értékhatárt”.
Ezért úgy véli, hogy a tervezett vagyonadó „a társadalomban nem váltana ki nagy szimpátiát” és nem lehetne hatékonyan beszedni, ha mégis, az a költségvetésben sem lenne nagy tétel.
Feketézéshez vezethetnek a Tisza tervei
Ráadásul a vállalkozásokat csalásra késztetné, mert szerinte úgy alakítanák a vagyonukat, hogy az megállna 990 millió forintnál, hogy ne essenek bele az egymilliárdos értékhatárba, tehát ne kelljen leadózni. Ez pedig végső soron a feketegazdaság kialakulásához vezetne.
Lentner úgy véli, az elmúlt 16 évben sikeres volt az adórendszer, és a vagyonosok tervezett különadójánál hatékonyabbak voltak eddig a jövedelemadók, a forgalomadók, a jövedéki adók, és a társasági nyereség adók arra, hogy a költségvetés bevételei gyarapodjanak.
Szja-csökkentés: erre is csalással reagálnának
Emellett, az egykulcsos szja-rendszer fellazítását sem tartja jó ötletnek, mert az is feketézésre késztetné a cégeket és a munkavállalókat.
Ezt annak kapcsán mondta, hogy Kapitány István leendő gazdasági miniszter bejelentette: a jövőben 15 helyett kilenc százalék lesz a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó, ami azt jelenti, hogy magyarok százezreinek nőhet az elkölthető jövedelme évente több mint 240 ezer forinttal, vagyis javulnának a legkisebb keresetűek megélhetési körülményei.
A volt MNB-s kurátor viszont azt feltételezi: erre válaszul a vállalkozások és a munkavállalók arra törekednének, hogy kikerüljék a sávosan emelkedő adókat, amivel elterjedne a zsebbe fizetés.
Vagyis, sok cég a legalacsonyabb, 9 százalékos sávnak megfelelő bérre jelentené be a dolgozóit, míg a különbözetet adóelkerüléssel fizetné ki.
Romolhatnak a munkavállalók esélyei
Ennek kapcsán az Egyenlő.hu modern munkavállalói érdekképviselet is figyelmeztet: szerintük attól függ majd, hogy a progresszívra váltó szja-rendszer igazságos és stabil-e, vagy pedig torz ösztönzőket hoz létre, hogy például hány lépcsőben valósul meg az adókulcsok emelkedése.
Azt ugyan elismerték, hogy a munkavállalók számára kedvező minden olyan intézkedés, amely valós jövedelemnövekedést eredményez, ezért önmagában helyes irány az alacsonyabb jövedelműek adóterheinek csökkentése.
Ugyanakkor a szakszervezet szerint nem fogadható el, hogy egy kedvező adóintézkedést egyes munkáltatók arra használjanak fel, hogy leértékeljék a béreket, csökkentsék a hivatalosan bejelentett jövedelmet, a szürke- és feketefoglalkoztatás irányába mozduljanak el.
Amiatt sem, mert ezzel a cégek nemcsak az államot károsítanák meg, hanem csökkentenék az alkalmazottak nyugdíj- és táppénz alapját, rontanák a hitelképességüket és alapvetően a jövőbeni kilátásaikat – közölték az Economxszal.
