Komoly fennakadások alakultak ki a Hormuzi-szorosnál, ahol szombat reggel több nagy olajtanker is váratlanul megszakította útját és visszafordult a Perzsa-öböl felé.

A fejlemények tovább erősítik a régióval kapcsolatos bizonytalanságot, miközben a hajózási piac érzékenyen reagál a fokozódó geopolitikai feszültségekre.

A Bloomberg beszámolója szerint öt, görög és indiai zászló alatt közlekedő tanker – köztük több, jelentős nyersolaj-szállítmányt fuvarozó hajó – Dubai környékéről indult el a szoros irányába, azonban az áthaladási kísérletet megszakították, és több esetben visszafordultak a nyílt vizek felé.

A mozgások hirtelen irányváltása a hajókövető rendszerek adatai alapján egyértelműen kirajzolódik, bár néhány esetben a transzponderek jelzései megszakadtak, ami elektronikus zavarásra vagy tudatos lekapcsolásra is utalhat.

A legnagyobb figyelmet a mintegy 1,8 millió hordó nyersolajat szállító Nissos Keros esete váltotta ki, amely Irán Qeshm szigetének közelében állt meg. Hasonló sorsra jutott a Minerva Evropi Suezmax tanker is, amely Irakból indult, de nem jutott át a szoroson.

Az indiai flottához köthető hajók – köztük a Sanmar Herald, a Desh Garima, a Desh Vaibhav és a Desh Vibhor – szintén megszakították útjukat, és különböző pontokon visszafordultak.

A rendelkezésre álló adatok szerint a hat érintett tanker összesen mintegy 8,3 millió hordó nem iráni eredetű kőolajat szállított volna.

Politikai ellentmondások és növekvő bizonytalanság

A helyzetet tovább súlyosbítják az egymásnak ellentmondó politikai üzenetek Irán részéről. Míg az iráni külügyminiszter pénteken azt állította, hogy a Hormuzi-szoros nyitva áll a hajózás előtt, egy későbbi iráni hírügynökségi jelentés már arról számolt be, hogy az átjáró lezárva marad, amennyiben amerikai haditengerészeti jelenlét vagy blokád fennáll a térségben.

A hajózási szereplők egy része rádiós figyelmeztetésekről is beszámolt, amelyek szerint az áthaladás az iráni haditengerészet engedélyéhez kötött. Ez jelentősen eltér a korábbi hivatalos nyilatkozatoktól, és tovább növelte a bizonytalanságot a térségben.

A feszült helyzetben nemcsak az olajtankerek, hanem az LPG- és egyéb olajtermék-szállító hajók is hasonlóan óvatos útvonal-módosításokat hajtottak végre, több esetben az Ománi-öböl felé fordulva vissza.

Kockázat a globális olajellátásban

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energia-kereskedelmi ütőere, amelyen keresztül a globális kőolaj- és LNG-kereskedelem jelentős része halad át. A mostani fennakadások különösen érzékenyen érinthetik a nemzetközi piacokat, mivel a szállítások hirtelen visszaesése árfelhajtó hatást is kiválthat.

Elemzők szerint a jelenlegi helyzetben egyelőre nem világos, hogy a tankerek visszafordulása szervezett döntések eredménye-e, vagy a térségben tapasztalható katonai jelenlét, illetve navigációs kockázatok kényszerítették ki azokat.

Fokozódó geopolitikai feszültségek

A helyzetet tovább élezik a nemzetközi politikai nyilatkozatok is. Donald Trump korábbi amerikai elnök a közelmúltban ismét figyelmeztetett a térség eszkalációs kockázataira, és határozott lépéseket helyezett kilátásba, amennyiben nem születik tartós megállapodás Iránnal.

A mostani fejlemények így nemcsak a tengeri kereskedelemre, hanem a teljes közel-keleti geopolitikai egyensúlyra is nyomást gyakorolhatnak. A hajózási piac szereplői egyelőre kivárnak, miközben a Hormuzi-szoros forgalma gyakorlatilag ismét leállt.