Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Évente jellemzően 120-140 ezer hagyatéki eljárás indul a magyar közjegyzőknél, tavaly pontosan 134 606 - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara összesítéséből.
Az eljárások számát nem csak az befolyásolja, hogy mennyien halnak meg. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy értékes vagyontárgy vagy egy örökös csak azt követően válik ismertté, hogy a hagyatékot már átadták, ilyenkor póthagyatéki eljárásra van szükség. Emellett pedig az elmúlt években kiugróan sok, 150-165 ezer eljárás indult nagyrészt azért, mert a földhivatalok az új ingatlan-nyilvántartási rendszer miatt 2021-ben elkezdték felkutatni azokat a földterületeket, amelyek valószínűleg halott ember nevén voltak nyilvántartva. Úgy maradhat ingatlan egy elhunyt nevén, ha az örökösök nem tudnak annak létezéséről, vagy nem tüntetik fel a hagyatéki leltárban, és ez akár évtizedekig sem derül ki.
Tavaly a hagyatéki eljárások 87,5 százaléka egy éven belül lezárult a közjegyzőknél és csak négy százalék tartott több mint két évig. Ilyen általában akkor fordul elő, ha az örökösök között vita van és bírósághoz fordulnak vagy ha az örökösök egyike közben meghal vagy az elhunytnak volt külföldi vagyona, esetleg kriptoeszköze, amelyről nem, vagy csak nagyon nehezen kap hivatalos tájékoztatást a közjegyző.
Egyre gyakoribb a külföldi bankszámla, értékpapír és a kripto
Külföldi vagyonelem egyre gyakrabban jelenik meg a hagyatékokban a közjegyzők tapasztalata szerint. A leggyakoribbak a külföldi bankszámlák - főleg Revolut, illetve német vagy osztrák számlák-, emellett részvények, kötvények, nyaralók, lakások, de előfordult már például tenerifei üdülési jog is. Ez szinte mindig elnyújtja az eljárást, mert a külföldi bankoktól és más szervezetektől csak nehézkesen kapnak hivatalos információt a közjegyzők. Ebben azonban még az idén egyszerűbb és gyorsabb ügymenetet vár a közjegyzői kamara, mert egy uniós rendelkezés alapján elkezdhetik használni az elektronikus Evidence-rendszert, ami megkönnyítheti a határon átnyúló megkereséseket - mutattak rá..
Egyre gyakoribb a kriptoeszköz is a hagyatékokban, ami szintén bonyolítja az eljárást, a magyar jog ugyanis nem tekinti vagyonnak vagy tulajdonnak a kriptopénzt. A digitális javakról való végintézkedés azonban - vagyis az arról való rendelkezés, hogy az örökösök hogyan kapják majd meg például a kriptotárcához tartozó felhasználói azonosítót és titkos jelszót, kik és hogyan férjenek hozzá a digitális adatainkhoz és adat alapú javakhoz - nagyban segíti a hagyaték átadását.
Mindemellett az örökösökön is múlik, milyen gyorsan zárul le egy hagyatéki eljárás. Érdemes mielőbb felvenni a kapcsolatot az illetékes önkormányzattal, és minél több információt rendelkezésre bocsátani a lehetséges örökösökről, valamint az örökhagyó ismert vagyonáról és tartozásairól a hagyatéki leltár összeállításához.
Fontos tudni, hogy az örökség felkutatása az örökösök dolga, nem pedig a hatóságoké, az önkormányzati jegyző és a közjegyző nem nyomozhatnak a hagyaték után. Érdemes azt is kideríteni, hogy hagyott-e maga után az elhunyt végrendeletet vagy egyéb végintézkedést, például öröklési szerződést. Ha ezek az információk csak a hagyatéki tárgyaláson derülnek ki, az szinte minden esetben meghosszabbítja az eljárást.
A tárgyaláson is sokat tehetnek azért az örökösök, hogy mielőbb át lehessen adni a hagyatékot. Lehetőségük van például úgynevezett osztályos egyezséget kötni, amelyben szabadon megegyezhetnek arról, hogy melyikük mit örököljön. Ilyen egyezséggel még az elhunyt végakaratát is felülírhatják, ha máshogy szeretnék elosztani egymás között a hagyatékot - hívta fel a figyelmet Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Jelezte, hogy a leggyakrabban a személygépjárművek esetében járnak el így, mert azokat nem célszerű többfelé osztani. Így valamelyik örökös megkapja az autót, míg a másik például az elhunyt bankszámláján maradt pénzt.
Közjegyző előtt gyakran kötnek egyezséget a hitelezőkkel is. Szintén általános, hogy az örökösök például egy hagyatékba került lakás tulajdonjogát rendezik el: nem osztják meg a tulajdont, hanem megegyeznek, hogy az egész lakás az egyik örökösé lesz, aki a saját vagyonából kifizeti a másik örökösnek a lakás értékének a felét.
