A hazai gazdaság a következő években egy kettős pályán halad: miközben az infláció fokozatosan közelít a jegybanki célhoz, a növekedési kilátásokat továbbra is jelentős külső kockázatok terhelik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentéséből.
Az infláció a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 3,8 százalékra, majd 2028-ra 3,0 százalékra mérséklődhet, miközben a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2025-ben még csupán 0,4 százalék, de 2027-re 3 százalék körüli ütemre gyorsulhat.
Emelkedő kockázatok
2026 elején az infláció a vártnál gyorsabban csökkent. Februárban mindössze 1,4 százalékos éves áremelkedést mértek, ami az elmúlt évtizedek egyik legvisszafogottabb év eleji átárazási időszakának köszönhető.
Ez a kedvező trend azonban várhatóan nem marad tartós. A jegybank előrejelzése szerint az infláció már 2026 második felében ismét gyorsulhat, elsősorban az energiaárak megugrása miatt. A közel-keleti geopolitikai konfliktus következtében emelkedő olaj- és gázárak fokozatosan begyűrűznek a fogyasztói árakba, ami az inflációt átmenetileg a toleranciasáv fölé emelheti.
A dezinflációs folyamat így „megtörő pályát” követ: rövid távon kedvezőbb adatok, majd újabb inflációs nyomás, végül 2027 második felétől visszatérés a 3 százalékos célhoz.
Fogyasztásvezérelt élénkülés
A reálgazdasági kilátások hasonlóan kettősek. A magyar gazdaság 2025-ben gyakorlatilag stagnált, 0,4 százalékos növekedéssel. A kilábalás 2026-ban indulhat meg érdemben, 1,7 százalékos GDP-bővüléssel, majd 2027-ben 3 százalék körüli ütemre gyorsulhat.
A növekedés fő motorja egyértelműen a lakossági fogyasztás marad. Bár a belső kereslet nő, a beruházások és az export továbbra is visszafogottabb teljesítményt nyújt.
Energiaárak és geopolitika
A jegybanki jelentés hangsúlyosan kezeli a geopolitikai kockázatokat. Az iráni konfliktus és az energiapiaci zavarok már rövid távon is jelentős hatást gyakoroltak a globális árakra: a Brent olaj ára időszakosan 120 dollár közelébe emelkedett, míg a gázárak is drasztikusan megugrottak.
Ez kettős hatást eredményez a magyar gazdaságban:
- inflációs oldalról: költségoldali nyomást generál,
- növekedési oldalról: visszafogja a külső keresletet és rontja a cserearányokat.
A jegybanki alappálya szerint az energiaárak 2027 közepére normalizálódhatnak, ami kulcsfontosságú feltétele az infláció tartós csökkenésének.
Óvatos egyensúlykeresés
Az MNB előrejelzése endogén kamatpályával számol, ami azt jelenti, hogy a monetáris politika a beérkező adatok függvényében reagál. A jelenlegi környezetben a jegybanknak egyszerre kell kezelnie: a felfelé mutató inflációs kockázatokat és a lefelé mutató növekedési kockázatokat.
A legfontosabb alternatív forgatókönyvek:
- elhúzódó geopolitikai konfliktus: magasabb infláció, gyengébb növekedés,
- erősebb fogyasztás: gyorsabb növekedés, de magasabb infláció,
- gyengébb külső konjunktúra: alacsonyabb infláció és növekedés.
A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy az energiaárak és a geopolitikai feszültségek milyen gyorsan normalizálódnak – ez határozhatja meg, hogy a gazdaság valóban stabil pályára áll-e, vagy tartósan a bizonytalanság állapotában marad.
