Erre a Karmelita sem gondolt: hiába a gazdaságfejlesztés, agyonnyom a nyugdíjteher

A magyar gazdaság furcsa kettősségének lehettünk szem- és fültanúi az elmúlt napokban, amivel azért is érdemes foglalkozni, mert ez a jelenség az eddigiek alapján akkor is fennmarad, ha bekövetkezik egy kormányváltás április 12-én.

Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint eddig nem látott mértékben, 6170 milliárd forintot költ idén gazdaságfejlesztésre, többek között a kkv-k fejlesztésére, addig az államháztartási mérleg február végi adatai szerint csak a Nyugdíjbiztosítási Alapba több mint 6996 milliárd forintot csoportosítanak át, és ez nem is a teljes összeg, amit a kormányzat kifizet nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra.

S ahogy arról beszámoltunk már, a magyar nyugdíjasoktól még a Shell korábbi globális vezetője, Kapitány István is megrettent: a Tisza Párt választási kampányában a 25 év alattiak szja-mentessége ugyan nem szerepel, de a 13. és 14. havi nyugdíj viszont igen.

Amíg 2020-ban az alapban még csak 3651,9 milliárd forint volt, addig idén ez több mint 3300 milliárd forinttal bővült. Miközben az államháztartás (jelenleg) legfontosabb bevételi oldala, az áfa elérhette az üvegplafont.

Az államháztartási mérlegből viszont már most világossá vált, hogy 2026 első két hónapjában is hatalmas nyomás nehezedett az államháztartásra a nyugdíjkifizetések miatt, ugyanis a 13. havi járandóságok és a frissen bevezetett 14. havi nyugdíj első részleteinek folyósítása együttesen drasztikusan megdobta a kiadásokat. S bár az állami adóbevételekből származó befizetések is nőttek, a rendszer egyensúlyához továbbra is jelentős központi költségvetési mankóra van szükség.

Az NGM adatai szerint 2026. február végéig nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot fizetett ki az állam, miközben összehasonlításképp gyógyító-megelőző ellátásra ugyanebben az időszakban 537,1 milliárd forint jutott. A Nyugdíjbiztosítási Alap szűkebben vett nyugellátási kiadásai 1749,7 milliárd forintban teljesültek, ami az egy évvel korábbi bázist 258,5 milliárd forinttal, vagyis 17,3 százalékkal haladja meg.

A drasztikus kiadásnövekedés hátterében a minisztérium szerint is több tényező együttes hatása áll. Szerepet játszik benne a 2025 novemberében végrehajtott 1,6 százalékos kiegészítő emelés, a 2026 januári, 3,6 százalékos inflációkövető nyugdíjemelés – amely önmagában 41,6 milliárd forintos többletet jelentett február végéig –, továbbá a 2026-tól újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj első részletének folyósítása, valamint az idősödő társadalomból fakadó demográfiai, illetve létszám- és cserélődési hatások is.

Idén februárban mintegy 2 millió öregségi és hozzátartozói nyugdíjas részesült a pluszjuttatásokban. A 13. havi nyugdíjra összesen 533,2 milliárd forintot fizettek ki, ami 41,5 milliárd forintos növekedést jelent az előző évhez képest. A 14. havi nyugdíj bevezetésének szabályai szerint a jogosultak februárban egyheti ellátásnak, tehát a havi összeg negyedének megfelelő összeget kaptak, ami 133,3 milliárd forintot tett ki. Az új 14. havi juttatás hatását kiszűrve is jelentős a növekedés: az öregségi nyugdíjakra 8,8 százalékkal, a „Nők 40” programra pedig 9,2 százalékkal költött többet az állam, mint egy évvel korábban.

A kiadások fedezetét a munkáltatói és munkavállalói befizetések biztosítják, amelyeket az adóköteles jövedelmek és a járulékköteles bértömeg növekedése pozitívan befolyásolt. A szociális hozzájárulási adóból (szocho) 555,6 milliárd forint folyt be, ami 61,6 milliárd forintos növekedés, míg a társadalombiztosítási (tb) járulék 566,3 milliárd forintban teljesült, 75,7 milliárd forinttal meghaladva az egy évvel korábbi adatot. A szochobevételek 82,81 százaléka, míg a tb-járulék 54 százaléka illeti meg közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alapot.

A befizetések növekedése ellenére az Alap működéséhez elengedhetetlen a központi költségvetési hozzájárulás. A 2026-os tervek szerint az állam 626 milliárd forinttal, a tavalyinál 61,5 milliárd forinttal magasabb összeggel támasztja alá a kasszát. Ebből csak februárban 531,7 milliárd forintot utalt át a Magyar Államkincstár dedikáltan a 13. havi nyugdíjak fedezetére. Érdekesség ugyanakkor, hogy a 14. havi egyheti nyugdíjnak a tárgyévben nincs külön címzett támogatása; ennek fedezetét az előirányzatok automatikus, törvényi szintű túlteljesíthetősége biztosítja az NGM szerint.

Ez azért is érdekes, mert egy nappal az államháztartási mérleg aktuális állásának bemutatása után Nagy Márton miniszter a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (MKIK) Vállalkozói Körkép 2026 konferenciáján egyrészt kiemelte, hogy a nemzetgazdaság vezetése 6170 milliárd forintot költ idén gazdaságfejlesztésre, ami önmagában is példátlan, ugyanakkor a hazai kkv-szektor és a nagyvállalatok munkatermelékenysége között még mindig több mint kétszeres a különbség. Ezt a miniszter a kkv-k alacsony digitalizációs szintjével magyarázta.

Hogy mekkora a lemaradásunk európai viszonylatban, azt jól mutatja, hogy a kkv-k digitális intenzitását tekintve Magyarország az uniós rangsor végén kullog.

A számok világosan mutatják az április 12-i választások után felálló új kormányzat legnagyobb dilemmáját. Az elöregedő társadalom és a politikai ígéretek (13. és 14. havi nyugdíjak) finanszírozása felemészti a költségvetés rugalmasságát, miközben a technológiailag lemaradó, alacsony termelékenységű vállalkozói szektor felzárkóztatása nélkül nem biztosítható a fenntartható gazdasági növekedés.