A közel-keleti konfliktus napi változásait elemezve a helyzet még mindig rendkívül bizonytalan, de ha az olajpiacra nézünk, ott (elsőre talán furcsának tűnik, de) alapvetően hosszabb távon megnyugvást áraznak a piacok: év végére 80-85 dollár közé eső, jövőre 80 dollár alá csökkenő nyersolajárat látunk a határidős piacokon a legközelebbi lejáratra vonatkozó, 100 dollár feletti ár mellett. De mivel nagyon rémisztő hírek érkeznek jelenleg a Közel-Keletről, könnyen lehet, hogy ezek a piaci várakozások idővel hamisnak bizonyulnak – az MBH Bank Elemzési Centrum pénteken foglalta össze a globális és a magyar gazdaságot érintő kilátásokat.
Nyugtalanító hírek a Közel-Keletről
Az elmúlt napok fejleményei ismét romló helyzetre utalnak: az amerikaiak szárazföldi beavatkozást emlegetnek, Izrael pedig tűz alá vette Irán legnagyobb földgázmezőjét, amire válaszul Irán újra csapásokat mért az Öböl-menti monarchiákra. Utóbbi támadások közül leginkább a Katar LNG exportterminálját ért katonai csapás a legfájdalmasabb a világ gázimportőrjei számára. Az öbölbéli monarchiák már érthető módon nagyon dühösek:
Szaúd-Arábia konkrétan katonai csapásokkal fenyegette Iránt.
Nagy kérdés, hogy a tartósan 90, 110 vagy 150 dolláros hordónkénti olajár, illetve 50, 70 vagy mondjuk 120 eurós megawattóránkénti gázár mit jelentene az infláció, a GDP, a kamatpálya, vagy akár a forintárfolyam szempontjából.
Az olajpiac szereplői rendeződést várnak
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrum igazgatója szerint abból érdemes kiindulni, amit a nyersolajpiacon látunk: a szereplők a következő hónapokban még mindig alapvetően a helyzet megnyugvásával számolnak. Év végére „csupán” 80-85 dollár közötti Brent olaj látszik a határidős árazásokban, jövőre pedig 80 dollár alá mehet az ár, miközben a legközelebbi határidő ára bőven 100 dollár felett volt az elmúlt napokban már.
Az olaj mellett a földgázhelyzet is fontos Magyarország számára: ezen a piacon viszont jóval kevésbé számítanak a szereplők rövid távon megnyugvásra: ugyanakkor az is igaz és fontos, hogy a jelenlegi az árak még nagyon messze vannak a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború előtt kialakuló, majd azt követő szintektől. Az elmúlt években ugyanis Európa a csővezetékes gáz jelentős részét lecserélte LNG-re, így az Egyesült Államok felől is érkezhetnek (és érkeznek is) szállítmányok. Ez vélhetően meg tudja akadályozni, hogy a négy évvel ezelőtti piaci helyzet alakuljon ki.
Sokáig maradhat a magyar alapkamat
Közben Magyarországon nagyot fordult a világ a kamatvárakozásokkal: a piaci szereplők február végén még bőven 6 százalék alatti alapkamatot áraztak az idei év végére, addig most már 6,5 százalék feletti szintet látnak, ami a piacok szolgai másolása esetén kamatemelést jelentene az MNB részéről.
Egyelőre az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a következő hónapokban még nem kényszerülnek kamatemelésre a nagy jegybankok (az EKB sem), az MNB pedig a kamatok tartására rendezkedhet be. Ennek oka az MBH szerint, hogy a jelen energiaárak mellett sem kell számítani arra, hogy az idei magyarországi inflációs átlag 3,5-4 százalék fölé emelkedjen.
Csak másfél százalékkal nőhet a GDP
De mivel Magyarország az energiát illetően továbbra is nettó importőr, a kialakult helyzet több milliárd euróval rontja a külkereskedelmi mérleget, szóval a külső egyensúlyi pálya rosszabbul alakulhat, ezért a korábban várt 2-2,5 százalékos gazdasági növekedés helyett 1,5 százalékkal érdemes számolni 2026-ban. Az MBH továbbra is tartja a 390-es év végi euró-forint előrejelzését. Az MNB ugyanis aligha tolerálná, ha a forint árfolyama nagyon elszaladna felfelé, ezért, ha tovább romlana a helyzet, arra a kamatok emelésével válaszolna a jegybank.
