A legfrissebb tájékoztatás szerint a hazai építőipar teljesítménye már csak árnyéka egykori önmagának. A termelés közel tíz százaléknyit esett vissza.
2026 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 11,4, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 9,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 9,6, az egyéb építményeké 14,5 százalékkal volt alacsonyabb. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 8,8 százalékkal kisebb volt a 2025. decemberinél – számolt be a KSH pénteken.
Közölték, 2026 januárjában az előző év azonos hónapjához képest:
- Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 9,6, az egyéb építményeké 14,5 százalékkal. Utóbbi hátterében az egyéb építmények építésének nagy részét végző út, vasút építése alágazat termelésének 25,6 százalékos visszaesése áll.
- Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 14,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építése 22,1, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,6 százalékkal csökkent.
- A megkötött új szerződések volumene 6,0 százalékkal elmaradt az előző évitől, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 14,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 29,3 százalékkal nőtt.
- Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 18,8 százalékkal haladta meg a 2025. januárit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 3,6 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 30,5 százalékkal nagyobb volt.
A gyenge januári építőipari adatok a szokatlan hideg miatt nem meglepőek, de a kibontakozó Közel-Keleti válság átírhatja a fogatókönyveket a szektorban
– értékelte a mai adatot az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke, jelezve, az építőipar decemberi fellángolása átmenetinek bizonyult.
Juhász Attila kifejtette, az energia, az olaj és a gáz mind fontos építőipari alapanyagok, és az import miatt az árfolyamhatás sem elhanyagolható. Az üzemanyag áremelkedése hatására a szállítási díjak növekedése és a forint árfolyam gyengülése önmagában is áremelkedésekhez vezethet az építőanyag szektorban, a gázárak megugrása felhajtja az égetett építőanyagok (tégla, cserép, csempék, kerámiák) árát, a kőolaj pedig olyan fontos termékek alapanyaga, mint a festékek, szigetelőanyagok, vagy a ragasztók.
A szakértő hozzátette, a bizonytalanság miatt kivárásra játszanak a vállalkozások és a lakosság is.
