2015 és 2021 között nominálisan, 79 ezer milliárdról 184 ezer milliárd forintra nőtt a lakosság társadalombiztosítási nyugdíjjogosultsága a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A Eurostat adatai alapján EU-s átlagban 6,8 százalék a magánnyugdíjrendszer részaránya. Ugyan ez nem túl jelentős arány az értéket tekintve is 3,6 ezermilliárd eurós nyugdíjjogosultságot jelent az aktív korú és a nyugdíjasok számára is az Unióban.
Miközben Kelet-Európában ez az arány 3,2 százalék, addig Magyarországon mindössze 1,1 százalék.
A magyar nyugdíjpénztárak vagyona 2024 közepén körülbelül 2400 milliárd forint volt, ami csak a GDP nagyjából 3 százaléka, szemben az állami nyugdíjkötelezettség több mint háromévi GDP-t kitevő nagyságával – írja a HVG.
Az OECD-statisztikák alapján a magyar és a lengyel pénztári vagyon ugyan nominálisan nő, de a gazdaság növekedésével nem tart lépést, ezért a GDP-arányos mutató romlik.
A lap szerint a 2010 végén megszüntetett kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer után az önkéntes pénztárakat erősebben kellett volna ösztönözni, ehelyett a munkáltatói befizetések adóelőnyének elvétele fékezte a vagyon felhalmozódását.
A HVG cikke szerint a gyenge nyugdíjpénztári vagyonfelhalmozás lényegében annyit tesz, hogy a jövőbeli fogyasztás egy részét hamarabb költjük el, ami ugyan most plusz keresletet generál, de később nagyobb függést fog okozni az állami nyugdíjrendszertől.
