Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén még lassabb is lehet a növekedési ütem, mint 2024-ben – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Bár ez a szám nagyobb nullánál, érdemi növekedésről nem beszélhetünk, szinte csak stagnálás zajlik. 2025-ben az elemző várakozásai szerint 0,5 százalékos lehet a bruttó hazai termék (GDP) növekménye.
A magyar gazdaság zsinórban negyedik éve áll a „hátha jövőre jobb lesz” várakozás küszöbén, miközben úgy tűnik, az idei év sem hozza el a régóta várt fordulatot. 2026-ban már elindulhat némi növekedés, de korántsem a korábban megszokott 3-6 százalékos ütemben. A lassú kilábalásnak ráadásul komoly ára lehet: tartósan magas infláció, amelyet csak relatíve magas kamatszinttel lehet kordában tartani. Ebben a törékeny egyensúlyban a forint stabilitása kulcskérdés lesz a következő években. 2027-ben lehet először arra számítani, hogy elérjük a 3 százalék körüli gazdasági növekedést.
„Az idei évben a hazai gazdaság az ellentétek örvényében mozog. A növekedés stagnál, miközben a tényleges infláció makacsul magasan maradt, amely jelenséget a növekvő bérköltségek, a magas energiaárak és az emelkedett inflációs várakozások táplálják. Mindennek fényében az ING Banknál az idei évre 4,5 százalékos átlagos inflációt várunk” – hangsúlyozta Virovácz.
Ezért vigyáznak most az embereikre a cégek
A munkaerőpiac még mindig nagyon feszes Magyarországon. Saját farkába harapó kígyó esete van most: megpróbálják megtartani a munkaerőt, azért, hogy ha beindul a növekedés, ne kelljen azzal foglalkozni, hogy betöltsék az idő közben megüresedett álláshelyeket.
A ráták azért stabilak, mert a munkaerő keresleti és kínálati oldala egyaránt csökkenőben van – húzta alá az ING vezető elemzője, kiemelve, hogy 2022 közepéről mostanra 125 ezer fővel csökkent a munkaképes állomány, ez a szám megegyezik a hatodik legnépesebb magyar város lakosságszámával. „Ezzel tulajdonképpen Győr lakosságának megfelelő embert radíroztunk le a munkaerőpiac térképéről” – tette hozzá.
A következő évek egyik kulcskérdése lehet, hogy a cégek hogyan fogják „kimozogni” azt a problémát, hogy ilyen rossz gazdasági környezetben viszonylag nagy mértékben emelkedik a minimálbér, amelyhez igazodik az átlagbér is az országban. Itt két dolgot tehetnek: kivárnak vagy elbocsátanak dolgozókat.
Rosszul sült el a politika
A forintgyengülő politika visszacsapott az ipari termékek inflációján a koronavírus-járvány után, ez nagyon magas inflációs sokkot okozott a piacon. Ezután elkezdődött a bérfeszültség is, majd az ipari szolgáltatások ára is megugrott. Aztán jöttek az árszabályozások is.
Bár a fő mutató mérséklődik, a dezinfláció várhatóan lassú lesz. Az ING 2026-ra ugyan 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, de a kormányzati intézkedések kivezetése után jöhet a feketeleves: 2027-ben 4,3 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme. A jegybanki cél tartós elérése valószínűleg 2028-ra tolódik, de ez is csak akkor, ha a jegybank szigorú monetáris politikája tartható marad. Az előrejelzés szerint ennek az alakulását a monetáris politikának kell kezelnie. A jegybanknak arra figyelnie kell a kommunikációjában, hogy az óvatosságot tartsák, mert visszás hatása lehet egy hirtelenebb, keményebb reakciónak.
Mint mondta, most egy új inflációs rezsim van, itthon és nemzeti szinten is – de helyileg kell cselekedni elsősorban. Olyan stabil vagy inkább erősödő árfolyamkörnyezetet kell teremteni ehhez, amely segít letörni az import-inflációt.
A kamatpálya csökkenő lehet, de relatív értelemben még így is magas marad, hogy megfékezze az inflációt és támogassa a forintot
– hangsúlyozta a vezető elemző. A bank 2026 végére várja az első érdemi kamatvágást, 6,00 százalékos szintre történő csökkentést prognosztizálva, miközben az előrejelzés alapján az év végére az euró-forint árfolyam 395 forintos értéken állhat meg.
Mi a helyzet a forinttal?
A régiós fizetőeszközök teljesítményéhez képest a magyar fizetőeszköz felülteljesített, így Virovácz Péter szerint „ez végre a forint éve volt”. Közel 6 százalékot erősödött forint az előző évi záróértékéhez képest, persze a kiinduló bázis rendkívül gyenge volt. Az ING 385–395 forint/eurós árfolyammal számolnak a következő egy-két évben, még akkor is, ha a jegybank 2026-ban meglépi a kamatcsökkentést.
Virovácz szerint az MNB jövőre maximum 50 bázispontos alapkamat-vágást hajthat végre, ezt is inkább az év második felében. 2027 közepére nézhet be 6 százalék alá a mutató. Amíg az árrésstop-intézkedések itt vannak és az inflációval kapcsolatban nem látunk tisztán, addig valószínűleg nem lép a jegybank.
A piaci konszenzus a választásokig szintén 400 forint alatti árfolyammal számol, az azt követő időszakban azonban inkább 400-nál magasabb árfolyammal tervez a piac.
Ez a növekedés ára
A pénzintézet előrejelzése szerint jövőre a magyar gazdaság 2,3 százalékkal bővülhet, ami elsősorban a reálbérek emelkedése által hajtott lakossági fogyasztásnak lesz köszönhető. Virovácz ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez a növekedés „törékeny lábakon áll”. A beruházási aktivitás az üzleti bizalom hiánya és a szűkös költségvetési mozgástér miatt gyenge marad, miközben az ipar sem mutat egyértelmű kilábalást a stagnálásból.
A gazdasági kilátásokat azonban tovább árnyékolják a költségvetési kihívások. A kormány most mindenféle kampányintézkedéssel próbálkozik és készül a 2026-os választásokra, ezek pedig az ország gazdasági helyzetét és különösen a központi költségvetést is érintik.
A költségvetési hiány jövőre is magas maradhat, de a mutató mérséklése a várt 2025. évihez képest továbbra is kormányzati cél. A tartósan magas, 4,5 százalék körüli hiány és a 73 százalék feletti államadósság kockázatot jelent. Egy fiskális kisiklás esetén fennáll a veszélye, hogy Magyarország hitelminősítése romlik, és akár a bóvli kategóriába is visszakerülhet. Idén azonban inkább a Moody’s esetében áll fenn annak a lehetősége, hogy eggyel a bóvli feletti kategóriába sorolják az országot.
Nem igazi segítség
Így a magyar gazdaság előtt álló 1-2 év továbbra is a bizonytalanság és a komoly kihívások jegyében telhet. Az ING szakértője szerint negyedik éve reménykedünk abban, hogy „jövőre talán jobb lesz”, de a 2026-ra várt 2,3 százalékos növekedés, valamint a mesterségesen alacsonyan tartott infláció aligha nevezhető valódi kilábalásnak.
Virovácz szerint a tartósan magas költségvetési hiány, a leminősítés kockázata, valamint a 2027-ben várható inflációs ársokk mind azt jelzik, hogy az erőteljes és fenntartható növekedési pályára való visszatérés még jócskán várat magára.
