A szívhangrendelet bevezetése hatott érdemben az abortuszok számára, inkább a női kiszolgáltatottságot növelte, miközben nem kínált valós megoldást a népességfogyás vagy a terhességmegszakítás kérdésére – írja a Telex.
2022 szeptemberében lépett életbe az úgynevezett szívhangrendelet, aminek a célja az volt, hogy az abortuszra jelentkező nőknek a terhességmegszakítás előtt meg kell mutatni a magzat szívhangját. A döntést semmilyen társadalmi vita vagy szakmai egyeztetés nem előzte meg, ami komoly vitákat váltott ki.
Az első hónapokban Takács Péter egészségügyi államtitkár olyan statisztikákkal érvelt a rendelet hatásossága mellett, amelyek később több ponton is megkérdőjeleződtek. Ezek az adatok nemcsak forrásukban voltak bizonytalanok, hanem eltértek a hivatalos statisztikáktól is. Azóta több mint három év telt el, és az immár rendelkezésre álló adatok alapján világos, hogy a szívhangrendelet nem hozott lényeges változást az abortuszok számában.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a száz élve születésre jutó abortuszok aránya 2022-ben 24,6 volt, amit 2023-ban 24,8, 2024-ben pedig 26,1 követett, vagyis az arány emelkedett – írja a lap.
Nem az abortuszok száma nőtt, hanem a születések száma csökkent még nagyobb mértékben. Az ezer szülőképes nőre jutó abortuszok száma ugyan csökkenő tendenciát mutatott hosszú távon, de a rendelet életbe lépése után ez a csökkenés stagnálásba váltott, majd lassabban folytatódott.
Ferenci Tamás biostatisztikus hangsúlyozta: egyetlen rendelet hatásának pontos kimutatása nehéz, mert a társadalmi folyamatok és demográfiai változások összetettek, és számtalan tényező befolyásolja a terhességmegszakításokat. A rendelet betiltása vagy szigorítása önmagában nem lehet döntő tényező egy ilyen komplex élethelyzetben, ráadásul a rendelkezésnek számos negatív, például a női döntéshozatali szabadságot csorbító hatása is lehet.
